Bár nagyon sok minden „bejött” ebből a jövőképből, úgymint általános paranoia és őrület, a depresszív életvitel, az elbutulás és igénytelenség, az ellenőrzött élet, a történelemhamisítás, a folyamatos háborúk, mégis van remény.
Ugyanis minden ember egyedi, nem uniformizált gondolkodású. Kísérletet lehet erre tenni, aki nem adja be a derekát, el lehet pusztítani, de mindenkit nem lehet zsarolni, főleg nem egyszerre.
„A legapróbb részletekig felfedhetnek mindent, amit tettél, mondtál vagy gondoltál; a szíved belseje azonban, amelynek működése még önmagad számára is rejtély, bevehetetlen.”
A drámában a legszomorúbb sorok a következők:
„Semmivel sem gazdagíthatják a világot, mert termelvényeiket háborús célokra használják fel, s egy-egy háború megindításának a célja mindig egy olyan kedvezőbb helyzet megteremtése, amelyben újabb háborút lehet indítani. A rabszolganépek teszik lehetővé munkájukkal az állandó hadviselés tempójának meggyorsítását.”
