Mindenkit felvidítanak és ámulatba ejtenek a tavaszi zsenge virágok. Megjelenésükkel színt és életet lehelnek a koratavaszi szürkeségbe. Lássuk, melyek a legközismertebb tavaszi virágok.
Hóvirág (Galanthus nivalis)
Az amarilliszfélék családjába tartozik, legelterjedtebb a kikeleti hóvirág, mely vadon is él.
Egyike legkorábban virágzó növényeinknek, főként üde hegy- és dombvidéki erdeinkben, ligetekben és cserjésekben már február-márciusban, a hóolvadást követően jelennek meg.
A hóvirágok Magyarország területén védettséget élveznek, letépésük bírságot von maguk után. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz.
Odvas keltike (Corydalis solida)
A boglárkák (Ranunculales) rendjébe, a füstikefélék (Fumariaceae) családjába tartozó keltike (Corydalis) nemzetség Magyarországon is élő faja. Ismert még hüvelykes földfüstje, kakasláb, lyikas ír, Szent-György virág, tavaszi gerezdeske, üres földfüstfű neveken.
Az erdő lombfakadása előtt virágzik, majd a gyors termésérlelés után már csak a vegetatív szervei látszanak a felszínen, vagy azok is elpusztulnak és a növény a föld alatti „raktározóképletbe” visszahúzódva várja a következő tavaszt.
A két színváltozat együtt fordul elő, a lilás valamivel gyakoribb, mint a fehér.
Fürtös gyöngyike (Muscari racemosum)
Száraz gyepekben, sziklás helyeken, tölgyesekben közönséges, de kertek díszeként is termesztett, hagymás növény.
Sötétkék vagy kékeslila, gömbölyded, illatos virágai kb. 5 mm-esek, hosszúkás, összeforrt húsos lepellevelekből állnak.
Népies nevei: béka- vagy kígyóhagyma, györgyike, kék gyöngyvirág, kígyóvirág, mezei jáczint, pézsmabimbó, Szent-György virág.
Gyöngyvirág (Convallaria majalis)
Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos, elsősorban tölgyesekben fordul elő, de megterem lombos erdőinkben, ligetekben és bárhol, ahol a talaj nyirkos.
A lomblevelét a gyógyszeripar dolgozza fel. Mérgező növény: szívglikozidjai és szaponinjai rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoznak. Csak nagy mennyiségben veszélyes.
Külsőleg ízületi bántalmak ellen használják, más anyagai szívgyógyszerek.
A tavaszi kankalin (Primula veris)
Magyarországon őshonos, évelő, lágy szárú faja. Európában, a Kaukázusban, Ny-Európában is honos.
Magyarországon a Középhegységben elég gyakori, máshol szórványos, lomberdők tisztásain, szegélyein fordul elő. Gyógynövényként is ismert, gyökértörzsét, levelét és virágját is gyűjtik.
Kiváló expektoráns; görcsös, asztmás köhögés esetén is jó, különösen kombinációban használják.
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, selymesen gyapjas évelő növényfaj.
Népies nevei: lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics.
Március-áprilisban nyíló virágai kékesibolya színűek, élénksárga porzókkal. Teájával az asztmatikus görcsöket csillapították, fejfájás enyhítésére itták.
Vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására ritkán még ma is használják.
Tulipán (Tulipa)
A liliomfélék (Liliaceae) családjának egy nemzetsége. Mintegy 100 faj és több ezer nemesített fajta tartozik ide.
A tulipán neve a fárszi (perzsa) „toliban” szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra.
A tulipán Közép- vagy Belső-Ázsiából származik. Ezeken a vidékeken mintegy 125 vad faját ismerjük.
A magyar népművészetben főleg a szerelmi ajándékokon, hímzéseken gyakori motívum.
Jácint (Hyacinthus)
A jácintok a mediterránium keleti területeitől Iránig és Türkmenisztánig őshonosak.
Egyes kultúrákban az újjászületést szimbolizálják.
Dísznövényként használatos változatos alakjai egyetlen fajból, a kerti jácintból származnak.
Nárcisz (Narcissus)
Nagyobbrészt trópusi vagy szubtrópusi, ritkán északi mérsékelt övi elterjedésű.
Nevét Narkisszosz mitológiai alakról, esetleg narkotikus (narkoa, görögül bénítani) tulajdonságairól kapta.
Magyarországon a csillagos nárcisz fordul elő, védett. Európa délnyugati részén honos a fehér nárcisz.
Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia)
Üde talajt kívánó, lila virágzatú növényke, alig arasznyi magas, amikor márciusban kibontja szirmait.
A hegyvidékek nedves élőhelyein sokfelé előfordul, de csak kevés helyen tömeges.
Salátaboglárka (Ranunculus ficaria)
Eurázsiában és Észak-Afrikában őshonos, de sokfelé, az USA-ba is behurcolták. Dombvidéki és hegyvidéki nedves réteken, sövényekben, a ritkás és nedves lombos erdőkben fordul elő, sokszor tömegesen.
Virágzás előtt szedett fiatal leveleit (mely még nem tartalmaz bőr- és nyálkahártya-izgató protoanemonint) és virágait is salátának eszik.
A népi gyógyászatban skorbut és krónikus bőrpanaszok ellen alkalmazták. A megvastagodott gyökerek nedve szemölcs ellen alkalmazható. A homeopátia aranyér kezelésére használja fel.
Orgona (Syringa)
Bármilyen furcsa, az orgona hazánkban nem őshonos növény. Valószínűleg a Balkán-félszigetről származik, és onnan került Törökországba.
Igazi „virágkorát” a biedermeier korban élte, amikor számos faja, fajtája és kultúrváltozata egy kertből se hiányozhatott.
a fehér orgonával kapcsolatban mennyi babona született: az angolok azt tartják, hogy felbomlik az eljegyzés, ha a vőlegény fehér orgonát ajándékoz a menyasszonyának.
A régi oroszok meg úgy vélték, hogy rövidesen meghal az a beteg, akinek a szobájába fehér orgona került. Mindez bizonyára a fehér orgona erős illatával függ össze.
Krókusz vagy sáfrány (Crocus)
Amint elmúlnak a kemény fagyok, kisüt a nap, és kissé felmelegszik a föld, egyszerre váratlanul kinyílnak a krókuszok sárga, fehér, lila és cirmos virágai.
Már az ókor orvosai ismerték görcsoldó, izgató, hurutcsillapító, szemgyógyító hatását.
Iris (Iris sibirica)
A nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Az alapfaj hazája Európa, Ázsia, nálunk nedves réteken, üde tölgyesekben él. Változó vízellátású láp- és mocsárréteken, láperdők szélén fordul elő.
Általában írisz névvel illetjük a hagymás fajokat, és nőszirom névvel a rizómásokat.
Jázmin (Jasminum)
Az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó nemzetség. Felálló, vagy csavarodó szárú cserjék vagy kúszónövények.
A téli jázmin gyakran már februárban bont sárga virágokat. A cserjés jázmin május-júniusban virágzik, gyakran ültetett cserje.