Jó lesz
Egyszer megkérdeztem erről apámat és bár ne tettem volna. A húgommal ikrek vagyunk és anyám azt a nevet adta neki, amit mindig is szeretett volna a lányának: Hanna. Az én nevemet apámra bízta, akinek viszont csak fiúnevek voltak a tarsolyában. Végül azt a női nevet kaptam, ami először eszébe jutott. A nevet, amit a rádióban hallott, miközben anyát vitte be kocsival a kórházba, így lettem én Gertrúd. (Utálom a nevem.)
