A huszadik szülinapomra kibéreltem egy helyet, azzal a konstrukcióval, hogy a fogyasztás felét én állom. Annak ellenére, hogy így igazán kedvezményesen lehetett volna piálni, egyetlen ember kivételével mindenki lemondta a meghívást. (Addig, amíg annyit tudtak, hogy kocsmázunk az én kontómra, mindenki nagyon lelkes volt pedig). Végül az az egy ember is lemondta előző nap, mondván inkább punnyadna, ezért egész este online játszottam. Amikor beírtam a csetbe, hogy jártam, az ottani „online barátaim” összeadtak egy kis pénzt és küldettek nekem süteményt, gyertyával. Aznap kiderült, hogy olyan embereknek fontosabb a szülinapom, akikkel még sosem találkoztam.