Kikapcsolódás / Szórakozás / Otthon

Őrölt bogarak és cékla? Eképpen szépültek a nők 100 évvel ezelőtt

A smink olyan, mintha mindig is jelen lett volna, de a fordulópont 1910-ben volt, amikor a karcsú derék mellett a sápadt bőr lett a szépségideál. Ekkor már szemhéjfestéket és rúzst is használtak a nők, még ha óvatosan is, mert a természetes szépség volt a divat. Ahogy telt az idő, a smink egyre elfogadottabb és nyilvánvalóbb lett, így a hölgyek – főleg mai szemmel – egészen érdekes eszközökhöz nyúltak az arcfestés érdekében. Azt használták, ami a kezük ügyébe esett, fittyet hányva az esetleges negatív mellékhatásokra.

Száz évvel ezelőtt ezekkel a furcsa smink-alapanyagokkal szépültek a nők, ma már sokkolóan hatnak.

Porrá tört bogarak

Igen, jól olvasod, apróra őrölt bogarak. Hogy mire használták őket? Nos, 1910-ben a szüfrazsett mozgalom két vezetője, Elizabeth Cady Stanton és Charlotte Perkins Gilman vörös rúzst viseltek a tüntetéseken, ezzel a nők függetlenségét és a lázadást jelképezve. A vörös ajakfesték fő összetevője kármin volt, ami nem más, mint a kokcsinella nevű színezékanyagból nyerhető karmazsinvörös színű festék. Ezt az anyagot pedig a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki. Igen, direkt használtam jelen időt, hiszen a mai napig használják sminkekhez.

Annakidején a kármint olaj, méhviasz és állati zsír keverékébe tették, a nők pedig ezt kenték a szájukra.

Szintetikus anyagokat csak az Első Világháború után kezdtek el ehhez használni, ami azért is volt fontos, mert a termék így nem romlott meg. 

Cékla

Ha a vörös színnél tartunk, nem hagyhatjuk ki a céklát sem. Ugyan a konyhában szétcsöpögtetett vörös lé úgy tűnhet, mintha egy gyilkosság helyszínén járnánk, de az 1900-as években valószínűleg csak házi készítésű pirosítót kotyvasztottak a hölgyek.

1914-ben Helena Rubenstein, Elizabeth Arden, és Max Factor megnyitották üzleteiket, így már nem otthon kellett vesződni a céklalé-préseléssel, ha élénk arcpírra, vagy rúzsra vágytak a nők, hanem végre nyíltan vásárolhattak smink-termékeket. 

Szén és vazelin

A vazelin a mai napig nagy kedvenc, hiszen szinte mindenre jó: a bőrt simává és puhává varázsolja, a repedezett ajkakra is gyógyír, remekül működik sminklemosóként és még a sérült bőnek is jót tesz.

1917-ben egy kémikus, név szerint T.L. Williams éppen a nővérét, Mabelt nézte, amint az a szempilláit festi vazelinnel, amibe szenet kevert.

Az úrnak támadt egy ötlete, megalkotta az első szempillaspirált és megalapította a Maybelline céget, ami a „Mabel” és a „Vaseline” szavakból áll, nővére neve és a vazelin után szabadon. 

Olvastad már?  „A sminkes szakmában nincsen második esély!” - Interjú Kardos Julia sminkessel

Kép: sangriana/depositphotos.com

Rádium

A Rádium jó bizonyos dolgokra, például a rákot gyógyíthatjuk sugárkezeléssel, de ma már tudjuk, hogy magunkra kenni nem túl jó ötlet. Az elem 1898-as felfedezése után közvetlenül az emberek azt hitték, remek hatással van a bőrre és piacra dobtak rádium tartalmú szappant, rúzst és különböző sminkeket. Azt hitték, a termékek eltüntetik a ráncokat, és a húszas években radioaktív sarat is árultak, mint „szépség plazma”.

1925-ben aztán öt nőt diagnosztizáltak rádium nekrózissal, így a rádiumos kenceficék ideje hamar leáldozott. 

Citromlé rummal

Mi szoláriumba járunk, de az 1900-as években a barna bőrt a szegénységgel azonosították – ahogy Kínában azt a mai napig teszik – így a nők mindent megtettek annak érdekében, hogy minél sápadtabbnak tűnjenek. A citromlé erre jó volt, ami nem egy sokkoló hozzávaló, de ők megbolondították azzal, hogy glicerinnel, ecettel és rummal is keverték.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást