Ördögi kör. Miért nem dolgozzuk azt, ami boldoggá tesz?

Ördögi kör. Miért nem dolgozzuk azt, ami boldoggá tesz?

Címlap / Életmód / Pénz és hivatás / Ördögi kör. Miért nem dolgozzuk azt, ami boldoggá tesz? / 2. oldal

3. Az alázat nélküliek

Az utolsó kategóriába pedig az alázat nélkül előre törekvőket sorolnám. Ők azok, akik nincsenek semmire tekintettel, átgázolnak mindenen és mindenkin, aztán pedig vakarják a fejüket, hogy miért koppannak akkorát a mélyben, mikor egy erősebb jellem letaszítja őket a képzeletbeli trónjukról. Nos, elárulom, hogy azért, mert mások hátán felmászva elveszítik azt a lehetőséget, hogy biztosítékokat hagyhassanak hátra a saját maguk által „kitaposott ösvényen”.

A kemény bírálatom mögött természetesen ott van a segítő szándék is, hiszen tudom, hogy néha tényleg csak az erősebb pofonok okozhatnak kellő interferenciát a negatív agyhullámokba.

Tudni kell változtatni

Nem csak a hozzáállásunkon múlik, hogy sikeresen fel tudjuk építeni az álom karriert, ugyanis ott van az a bizonyos másik oldal, a munkáltatók világa. Tisztában vagyok vele, hogy milyen körülmények uralkodnak sok szférában, és hogy mennyire el tudják lehetetleníteni az emberek életet bizonyos esetekben.

Az alacsony bérezések, az irreális elvárások, a stresszes légkör, a kizsákmányolás mind afelé sodorják az embert, hogy lejjebb adja az igényeit, és elfogadja a helyzetét.

Ilyenkor kell változtatni! Ugyanis, a közhiedelemmel ellentétben, rengeteg olyan munkahelyen sorakoznak a betöltésre váró pozíciók, ahol valóban kamatoztathatják a tehetségüket az emberek!

A kérdés tehát adott, ha vannak jó munkahelyek, és rengeteg állást kereső, vagy megrekedt ember, miért nem találkoznak az igények, és a lehetőségek? A válasz pedig egyszerűbb, mint gondolnánk! Túl sok emberből hiányzik a szenvedély! Sokan annyira belefásulnak a munkájukban – amit egyébként nem is szeretnek –, hogy egyszerűen nincs már bennük motiváció arra, hogy jobbá váljanak, fejlődjenek. Vannak, akik túl válogatósak, és ezért nem képesek meglátni a lehetőségeket, míg mások félnek nyitni az újdonságokra. Nem egy ismerősöm van, akinek nincs határozott elképzelése azzal kapcsolatban, hogy mit szeretne csinálni, a jelenlegi munkahelye frusztrálja, de mégsem hajlandó változtatni.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy milyen nehéz megtalálni a tökéletes megoldást, és hogy számtalan álláslehetőség képtelen elvárásokat támaszt a jelöltekkel szemben. De mi van akkor, ha azért maradunk le az ideális alkalomról, mert a meghirdetett pozícióba nem felelünk meg minden elvárásnak, miközben a tehetségünk megvan ahhoz, hogy a legjobb jelölt lehessünk? Vagy akkor, ha azért, mert csak a kitűzött cél lebeg az orrunk előtt, nem látjuk az odavezető utat, ami lehet, hogy megannyi kitérővel tarkított, de a végül mégis célba ér.

Mindent összevetve ne keverd össze a finnyásságot az irreális elvárásokkal. Mérlegelj mindig, hogyan adhatnál hozzá többet az álmaidhoz, de sose feledd el értékelni azt, amid van. Végezetül pedig, tudd, hogy merre tartasz, merj érte tenni, de kizárólag önerőből építkezz, és az út végére koncentrálj, ne a kitérőkön bosszankodj!

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást