Szörfözve
Apám despotaként uralkodott a televízió felett, csak azt nézte a család, amit ő akart. Szombat reggelenként lopva szaladtunk ki az öcsémmel mesét nézni a nappaliba (némán, nehogy felébresszük apát) de amint fater felkelt – nem érdekelte, hogy már csak két perc lett volna a mese végéig – ő ledobta magát a kanapéra és már el is kapcsolta.
Emlékszem, egyszer anyám könyörgött neki, hogy megnézhessen valami romantikus filmet, de apám lehurrogta, hogy nem néz olyan hülyeséget. A legbosszantóbb az volt, hogy többnyire aludt a tévé előtt, de amint átkapcsoltunk, azonnal felébredt és veszekedett, hogy ő igenis nézte a műsort.
Mióta elköltöztem, 200 csatornám van és azt nézek, amit én akarok. Ha úgy adódik, akkor az is előfordul, hogy valami mesét. Olvass még a témában
