Szelíd motorosok
A szomszéd kisfiúnak, minden óvodás társamnak és az unokatestvéremnek is volt kismotorja, de nekem nem vett anyám, mert veszélyesnek tartotta. Veszélyesnek, egy háromkerekű, műanyag kismotort!
A mai napig bánja a döntését, mert ennek az lett az eredménye, hogy 24 éves korom óta komolyan motorozom. Ráadásul olyan sportmocim van, aminek a csúcssebessége 240 Km/h, képzelhetitek, anya mennyire örül ennek.
Vau-vau
Amióta az eszemet tudom, szerettem volna egy kutyát, de a szüleim hallani sem akartak róla. Panelban laktunk és közölték, hogy ők ugyan nem fogják sétáltatni. Hiába fogadkoztam, hogy én reggel, délután és este is leviszem majd, nem hittek nekem. Olvass még a témában
Tulajdonképpen ez fáj a legjobban, hogy esélyt sem kaptam, hogy bebizonyíthassam, komolyan gondolom. 19 éves koromig éltem úgy, hogy remegtem egy kutyusért, aztán végre elköltözhettem és az albérletemből az első utam a menhelyre vezetett. Roni lett az első kutyám, nyolc évig (haláláig) volt a legjobb barátom. Ma már kertesházban lakom és öt kutyám van, sosem voltam boldogabb.
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
