Talán nincs olyan szülő, aki, miután gyermeke megkapta az autizmus diagnózist, ne tette volna fel magának legalább egyszer a kérdést: miért? Míg az önjelölt kanapétudósok gyakran népszerű, de tudományosan teljesen megalapozatlan elméletekkel állnak elő, az autizmust valójában nem az oltások, a feldolgozott élelmiszerek, de még csak nem is a korai képernyőidő okozza.
Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy olyan fejlődési állapot, amely nagymértékben változó tünetekkel járhat: beszéd-, kommunikációs nehézségek, ismétlődő viselkedések, érzékszervi túl- vagy alulérzékenység – ezek mind lehetnek az autizmus tünetei, hiszen az eltérő idegrendszeri eltérés minden érintett esetében másként mutatkozik meg.
Az, hogy mi okozza pontosan, komplex kérdés, hiszen számos tényező játszik szerepet együtt. Egy nemrég megjelent elemzésben Robert Klitzman pszichiáter részletezi, mit tudunk most az autizmus okairól, mi az, amit már kizárhattunk, és min érdemes dolgozni a jövőben. Olvass még a témában
Orvosok, mi volt a legrosszabb ön-diagnózis, amit egy beteg felállított magának?
5 dolog, amit soha ne a gyerek előtt beszélj meg és 5 dolog, amit – meglepő módon – igen
A sógor-sógornő kihívás. Nem csak az anyós-após okozhat feszültséget!
Ebben a tevékenységben találod meg a lelki békét, zodiákusod szerint
Genetikai tényezők: új mutációk és öröklődés
Az egyik legfontosabb, tudományosan megalapozott magyarázat az autizmus kialakulására a genetikai variánsok szerepe.
Sok esetben az autizmust nem „csak” a szülők génjei adják tovább – vannak úgynevezett „de novo” mutációk is, azaz olyan genetikai változások, amelyek az embrió fejlődése során keletkeznek, és egyik szülő germ-sejtjeiben sem szerepeltek.
Nem minden genetikai különbség vezet autizmushoz, de az ilyen mutációk növelik az esélyt. Egy elemzés szerint az autizmusos esetek körülbelül 30 %-ában játszhatnak szerepet ilyen új genetikai variánsok.