A gyerekkorban kezdődik
Sokan már egészen korán megtanulták, hogy az érzékenység hátrány. Hogy sírni szégyen, hogy ha valami bánt, azt jobb lenyelni, mert különben gyengének néznek. Ezt nem mindig mondták ki egyenesen. Sokszor csak ott volt a levegőben, egy türelmetlen tekintetben, egy „hagyd már abba” félmondatban, abban, ahogy a felnőttek kezelték a gyerek könnyeit.
Azt tanultuk, hogy az érzések akadályok, amiket le kell küzdeni, nem információk, amiket érdemes meghallgatni. Ezzel aztán felnőttünk, és cipeltük magunkkal. Bocsánatot kértünk azért, mert valami rosszulesett. Azt mondtuk, hogy nem baj, amikor baj volt. Megszoktuk, hogy mások kényelme fontosabb, mint az, amit mi érzünk.

A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.






