Ezt a jelenséget egyértelműen az ember okozza. Nem csak azzal, hogy a kivágott fák helyébe nem ültet újabbakat, hanem a környezetszennyezés káros hatásai is megtizedelik a fákat. Pedig a fák jelentik bolygónk tüdejét. Ha nem terhelnénk ilyen nagymértékben a természetet a civilizációs ártalmakkal, akkor ez egy öngyógyító rendszer lenne. Mit fogunk tenni akkor, ha elfogy a levegőnk? Hiszen az emberiség jelentős része már így is alig kap levegőt. Mármint minőségit, éltetőt…
Pusztulnak a Mátra fenyvesei
Ezt a szárazság – azaz, a klímaváltozás okozza. Ebben a hírben annyi pozitívum van, hogy a fenyvesek helyét őshonos fafajták veszik át. Magyarország területén kevés olyan hely van, ahol honos a fenyő, azaz nem beültetés útján kerültek ide.
Természetes, hogy a pusztulás legelőször ezt a fajtát tizedelte meg. Ám a bükkösök is pusztulásnak indultak. Tíz, tizenkét év alatt akár ötvenszázalékos is lehet a pusztulás az őshonos fajták között, mely már komoly beavatkozást igényel.
Keszthely környékén is pusztulnak a fák
Itt is a fenyők kezdtek el pusztulni, természetesen ugyanazon okból, mint a Mátrában – a fenyő nem őshonos, és minden idegen fafajtát előbb-utóbb elér a végzet. A Festetics család kezdte el a fenyők betelepítését mely a 70-es évekig tartott.
Ezeket a fákat igyekeznek felváltani az őshonos tölgyekre, többek között azért is, mert a fekete fenyő, miután elpusztul és kiszárad, nagyon gyúlékony. Négyezer hektárnyi fenyőről van szó.
Egyszerű lenne arra fogni a dolgot, hogy a fenyő nem őshonos itt, ám akárhonnan nézem, mindenképp figyelmeztető jel a fák tömeges pusztulása.
A logikátlanság
Azt gondoljuk, hogy ha magas kéményeket építünk, akkor a belélegzett káros anyagok kevésbé hatnak ránk. Ez nem igaz.
A magas – toronymagas – kémények gondoskodnak arról, hogy a káros anyagok minél nagyobb területet károsítsanak, hiszen a szél, a magasabban zajló légmozgások nagy területre viszik ezeket az anyagokat.
Ez nem csak a fákat pusztítja, hanem minket, gyerekeinket is, épületeinket, műemlékeinket, használati tárgyainkat.
A kén-dioxid hatása
Bejut a levél légnyílásain, és a levélben található nedvekkel savakká alakul: kénsavvá és kénessavvá. Ez a növény öregedését idézi elő, meggátolja nem csak a növekedésben, de a regenerálódásban is.
A növény a savak hatására sérül, és könnyebben jutnak be a nehézfémek a növény belsejébe. Csökken a víz és tápanyagfelvétele is a növénynek, és sokkal érzékenyebb lesz a fagyra.
A koronáról lecsepegő esővíz is savasabb, így, ez a víz a talajba jutva, annak elsavasodását okozza. Ez pedig a hajszálgyökereket károsítja.
Egyéb káros anyagok
A magas hőmérsékletű égések során nitrogén-oxidok keletkeznek, melyek jelentős szerepet játszanak a savas eső kialakulásában. A nitrogén-oxidból és széndioxidból, UV fény hatására foto-oxidok keletkeznek, ilyen az ózon, az aldehidek egy része, és néhány szerves sav.
Az égéstermékekkel nehézfémek is kerülnek a levegőbe, melyek sejtmérgek. Ilyen például az ólom, kadmium, cink, ezüst.
Őserdők, itthon
Az őserdő nem azonos az esőerdővel. Őserdőnek azokat az erdőket nevezzük, melyek különösebb emberi beavatkozás, ültetés és telepítés nélkül maradtak fenn, megőrizve azokat a fajokat, melyek adott területre jellemzőek.
Európa legidősebb erdei alig néhányezer évesek, melyeknél fontos szempont az is, mekkora területet ölelnek át, mivel egyes fajok csak nagyobb területen képesek fennmaradni.
Magyarországon nagyon kevés őserdő van, melyek oltalom alatt állnak. Vannak helyek, melyeknél észrevehető az emberi kéz nyoma, ám ezekre is igyekeznek figyelni, mivel pár évtized alatt képes annyira regenerálódni, hogy az eredeti erdőkép ismét olyan lesz, mint egykor volt.
