Minden 10. embert érint: A köszvény kialakulása, tünetei és kezelése

Minden 10. embert érint: A köszvény kialakulása, tünetei és kezelése

Címlap / Életmód / Egészség / Minden 10. embert érint: A köszvény kialakulása, tünetei és kezelése

A köszvény olyan ízületi gyulladás, amelynek során megnő a vér húgysavtartalma, így a mozgásban akadályozó húgysavas sókristályok rakódnak le. A húgysav táplálék útján kerül a szervezetbe, de normális esetben a kiválasztás útján távozik is belőle. Köszvény elsősorban a nagylábujj ízületében jelentkezik, ám a test többi részét is érintheti.

Miért marad a húgysav?

A vese szűrőrendszere „eldugul”, tehát valamilyen oknál fogva képtelen a húgysavas kristályok eltávolítására. Ez általában veseelégtelenséghez vezet, amelyet gyógyszerekkel, dialízissel, vagy végső esetben szervátültetéssel lehet kezelni.

Az ízületi gond tehát csupán „mellékhatás”. A probléma szinte egyidős az emberiséggel, hiszen a legkorábbi orvosi leletekben is szó esik a köszvényről.

A köszvény tünetei

Hirtelen megjelenő, rohamszerű, nyilalló fájdalom jellemzi, melyet melegségérzet, duzzanat, vörös elszíneződés és érzékenység követ.

A nagylábujj tövében található kis ízület a legjellemzőbb előfordulási hely, de térdben, bokában, csuklóban, ujjakban és könyökben is jelentkezhet. Bizonyos esetekben olyan súlyos a fájdalom, hogy még egy ágytakaró érintése is kibírhatatlan kínt okoz.

Ki van veszélyben?

A köszvény kilencszer gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél.

A pubertáskoron túl bárkit utolérhet, de a 75 év körülieknél fordul elő legtöbbször.

Nők esetében általában a menopauza után növekszik ugrásszerűen a kockázata. A vér magas húgysavtartalmát jelentő állapot, az urikémia a fejlett országok lakosságának 8-12% százalékát érinti – köszvény általában az ötödüknél alakul ki.

Kockázati tényezők

Az elhízás – főleg a fiatalon fölhalmozott kilók –, a nagymértékű alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás és a veseproblémák mind növelik a köszvény kialakulásának kockázatát.

Bizonyos gyógyszerek és betegségek ugyancsak húgysavszint-emelkedéssel járnak. Ilyen például a pajzsmirigy-alulműködés.

Hogyan állapítják meg?

Ha valaki visszatérő, fájdalmas ízületi gyulladással fordul orvoshoz, mintát vesznek az ízületi folyadékból, amiből kimutatható a húgysav szintje.

A műveletet helyi érzéstelenítésben végzik, tű segítségével. Emellett vérvétel is szükséges, amelynek során ugyancsak a húgysav szintjét fogják vizsgálni.

Megelőzhető a roham

Megfelelő folyadékszint fenntartásával egyszerre csökkenthető a vesekő kialakulásának és a köszvényes roham jelentkezésének kockázata.

A betegeknek legalább naponta két liter szénsavmentes ásványvíz vagy csapvíz fogyasztását szokták javasolni, lehetőleg minél kevesebb alkohol bevitele mellett.

Mivel a húgysavat képző purint táplálkozás útján visszük be, ajánlott bizonyos ételek – úgymint a kagylók és az állatok belső szerveinek – elkerülése.

Gyógyszeres kezelés

Köszvény esetén gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító szert ír az orvos, valamint olyan készítmények is léteznek, amelyek kifejezetten a húgysav szintjének csökkentését célozzák.

A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek allopurinol, febuxostat vagy probenicid hatóanyagúak.

Mivel a köszvény igen gyakori betegség, az orvostudomány folyamatosan kutatja az újabb és hatékonyabb kezelési lehetőségeket. A jövőben várhatóan még nagyobb sikerrel válnak megelőzhetővé a rohamok és a szövődmények.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást