Képzeljük el, hogy egy finom, meleg kuckóban lakunk hónapokon keresztül, távol mindentől, ami harsány. A fények, a hangok szelídek, a környezet hőmérséklete állandó és nem érnek bennünket intenzív fizikai hatások. Egy napon aztán valami, pontosabban szinte minden megváltozik: kényelmes, puha odúnktól meg kell válnunk, át kell préselnünk magunkat egy rendkívül keskeny folyosón, s annak viszonylag merev, csontos kijáratán. Mindeközben egyre erősödnek a külső zajok – már nemcsak jól megszokott, hanem idegen hangokat is hallunk, olyanokat, amelyeket azelőtt soha.
Nem csoda, ha megijedünk. Ráadásul nagyon kimerítő a haladás, rettentően szűk a hely. Amint kijutunk, éles fény fogad – félhomályhoz szokott szemünk számára csöppet sem kellemes érzés. A hangok most még erősebbek, és a hőmérséklet is hűvösebb, mint odabent. Fázunk. A békés állandóságból egy vadidegen, nyüzsgő környezetbe érkezünk – valami ehhez hasonlót él át kisbabád, amikor világra jön, s akkor még szót sem ejtettünk arról, milyen megrázkódtatást jelent, hogy a köldökzsinór segítségével történő lélegzésről percek alatt át kell váltania tüdeje használatára.
Ha túl hamar vágják el a köldökzsinórt – még mielőtt az abbahagyja a pulzálást -, azon keresztül már nem, a tüdőn keresztül pedig még nem érkezik oxigén, tehát rövid ideig oxigénhiányos állapotba kerül a pici, az első lélegzetvételek során a tüdőbe áramló levegő pedig fájdalmat okoz – ezért sírnak fel a kisbabák. Olvass még a témában
Miért nem vágytam messzire idén januárban – és mit kaptam helyette
„Ő is zöld pólóban volt” – Férfiakat kérdeztünk, hogyan képesek instant barátságokat kötni
A 6 legcsendesebb kutyafajta – ha nem házőrzőt keresel
Ezt hozza 2026. március 30. a numerológia szerint: jólesik csendes önvizsgálatot tartani
Mivel segíthetsz gyermekednek?
