Az ital
Egyik nap arra mentem haza, hogy a konyhaasztalon sorakoznak anyám drága italai és szinte mindegyik üres. A bátyám azt mondta, nem ő itta meg, ezért anya nekem esett. Mondtam neki, hogy reggel értem haza egy buliból, nem én voltam, de nem hitte el. Büntetésként két teljes hónapig nekem kellett elvégeznem minden házimunkát.
Egyik nap éppen felmostam, amikor megjött az egyik barátnője, aki megkérdezte anyámat, mivel tudja rávenni a tini gyerekeit a takarításra, mert az ő nagyfia semmit nem csinál. Anyám elmondta a sztorit a megivott piákról. A barátnő jót kacagott és azt mondta: „Úristen, nem emlékszel? Azokat mi ittuk meg, amikor egy hónapja átjöttem!” Anyám elgondolkodott, majd annyit mondott, hogy „Hmm… tényleg.” Ennek ellenére soha nem kért tőlem bocsánatot.
