Miért ásítunk és mi is az ásítás?

Miért ásítunk és mi is az ásítás?

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Miért ásítunk és mi is az ásítás?

Az ásítás egy olyan tevékenység, ami mindannyiunk életében jelen van kortól és nemtől függetlenül. Ásítunk, ha fáradtak vagyunk, de ébredés után is, illetve akkor, ha valamit ununk. De hogy ténylegesen mi a funkciója az ásításnak? Lássunk néhány lehetőséget.

Oxigén?

Nagyon sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint az ásítással plusz oxigénhez jutnak az emberek, tehát segít a fáradság elűzésében, azonban ez nem igaz.
Az ásítás közben ugyanis a hirtelen vett levegő miatt kevesebb oxigént vagyunk képesek felvenni, mint egy normál légvételnél, így akármennyire is tetszetős az elmélet, nem állja meg a helyét.

A magzat is

Hogy mennyire nem igaz az oxigénfelvétel miatti ásítás elmélete mi sem bizonyítja jobban, mint amit a kutatók a magzatoknál megfigyeltek. Ez pedig nem más, mint hogy a pöttöm életek is élnek ezzel a mozdulattal már 11 hetes koruktól.
És hát mivel a magzat az anyaméhben ugye folyadékban mozog, így az ásítás semmiféle plusz anyag bejutását nem eredményezheti a picike testbe.

Hőmérséklet

Egyes kutatók szerint az ásítás nem más, mint az agy hőmérsékletének egy szabályozó mechanizmusa. Megfigyelték ugyanis, hogy az emberek a hidegebb időben sűrűbben ásítanak, mint a melegebben.
Ez az eltérés pedig a szakemberek szerint arra utal, hogy a hőmérséklet-szabályozásban van szerepe ennek a kedvelt mozdulatnak. Ezzel persze nem mindenki ért egyet, ám ez is egy lehetőség.

Ragadós

Ezzel nem is érdemes vitatkozni. Az ásítás ragadós. Aki ezt nem hiszi, az utazzon egyet reggel egy villamoson, és nézze meg, ahogy szinte hullámszerűen végigszáguld az embereken az ásítás, ha valaki elkezdi.
Sőt nem is kell, hogy lássuk a másik tátott száját, az is elég, ha beszélünk róla, esetleg leírva látjuk.

Tehát az ásítás ragadósságához semmi kétség sem férhet.

Állatokról is

Az ásítás nem csak emberi tulajdonság, szinte minden emlős képes rá, és teszi is előszeretettel. Ebből egyenesen következik, hogy a ragadóssága nem csak ember – ember között áll fenn, hanem ember – állat esetében is. Ásítunk akkor is, ha egy állatot látunk szájat tátani, és ásít például a kutyánk is, ha minket lát ilyet tenni.
Egyes tudósok ebből arra is következtetnek, hogy a kutyák képesek átvenni a gazda lelki állapotát. A kutatásban ugyanis kiderült, hogy 5-ször gyakrabban ásítottak a kutyusok, ha a gazdájuk ásításának hangját hallották, nem is kellett látniuk az embert. Ezzel az eredménnyel azonban sokan nem értenek egyet.

Akkor mi is az ásítás?

Hogy tulajdonképpen mire is való az ásítás, azt egyelőre nem lehet tudni. Az egyik legvalószínűbb elképzelés, hogy mint minden ragadós tevékenység – mint a nevetés vagy a sírás – egy közös élmény, amely segíti és erősíti a társas kötődést.
Ráadásul, mivel az ásítás nem csak az emberek között „divat”, ez a fajta kötődéserősítés nem fajspecifikus.

Ami biztos

Ami biztos, hogy az ásítás egy nagyon kellemes dolog, főleg akkor, ha csatlakozik hozzá egy kellemes nyújtózás is. A reggeli ébredés után, amikor már elegünk van abból, amit éppen csinálunk, vagy éppen az esti lefekvés előtt, felszabadító és nagyon jó érzés.
Ráadásul az ember úgy érzi, hogy egy jó ásítás után minden szebb és könnyebb lesz. Hát ne legyünk restek, és ásítsunk nyugodtan, csak arra figyeljünk, hogy a tátott szánkon keresztül mások ne legyenek kénytelenek a torkunkat szemlélni. 

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást