A felismerés
Hat éve voltunk együtt, amikor a feleségem megnyílt és azt mondta: „Szeretlek, de olyan érzéssel, mint ahogy egy barátot vagy rokont szeret az ember és azt hiszem, nélküled boldogabb lennék.” Ha ez nem lett volna elég, hozzátette, hogy nem látja bennem gyermekei apját. Utóbbi azért ütött különösen nagyot, mert nekem végig azt mondta, hogy nem akar gyereket.
