5 hely a Földön, ahol a nők hozzák a döntéseket – A matrilineáris társadalmak

5 hely a Földön, ahol a nők hozzák a döntéseket – A matrilineáris társadalmak

Címlap / Kikapcsolódás / Utazás / 5 hely a Földön, ahol a nők hozzák a döntéseket – A matrilineáris társadalmak

Léteznek azonban olyan társadalmak is, amelyekben a nők tisztelete a törvények alapja, olyan helyek ezek, ahol a nők hozzák a döntéseket és a házasság előtti szex, valamint a válás is teljesen természetes. Sőt, a nők akár több szeretőt is tarthatnak. Ilyenek a matrilineáris társadalmak. Hatalmas különbség, hogy míg a férfiak uralta közösségekben a nőket elnyomják, a matrilineáris társadalmakban erről szó sincs. Harmóniára törekednek.

India, Meghalaya tartomány; khászi törzs – Ahol a gyermekek az anyjuk nevét öröklik

A világban már nincs sok ilyen közösség, ahol a családi vagyont a nők kezelik, a gyermekeik az ő nevüket viszik tovább. Az indiai Meghalaya tartományban élő khászi törzsben a fő törvény a nők tisztelete. Itt a családokat a legidősebb asszonyok vezetik, így a törzs legfontosabb tagjai is ők.

A sok háború folyamán, amelyekben a törzs részt vett, sok férfi esett el. A nőknek nélkülük kellett boldogulniuk, eltartani a családot, nevelni a gyerekeket. Az idő múlásával ezek az asszonyok új párt, másik férjet kerestek maguknak. Mivel azonban nem volt egyértelmű (és egyre nehezebb volt meghatározni), hogy a törzsbéli gyermekek pontosan melyik apától származnak, így az anyák neveit vitték tovább a gyermekek. Így kerültek egyre inkább fókuszba a nők, mígnem a teljes társadalmuk ebbe az irányba fordult.

A mindennapi életben a lányok szabadok, ott élnek, ahol akarnak. Ez alól a nagy szabadság alól csak a család legfiatalabb lánygyermek kivétel. Ő ugyanis még a házassága után is a család otthonában marad. A vagyont őrzi és ő gondoskodik a szülőkről is. Az anya halála után ez a gyermek lesz a ház vezetője.

fstop123/istockphoto.com

A család legfontosabb tagja mindig a legidősebb nő. Csak a nők rendelkezhetnek vagyonnal, saját tulajdonnal.

A szülők nem rendelkeznek lányuk, lányaik házasságáról, a lányok szabadon dönthetnek. A válás természetes és elfogadott. Ilyen esetben mindent a nő kap, beleértve a gyerekeket is. A férfiak itt a nőknek dolgoznak, a nők irányítanak. A férfiak dolga az, hogy gondoskodjanak a családról és dolgozzanak.

Kína, Lugu-tó; a moszuók társadalma – A kislányok születése a legnagyobb ajándék

A Himalája tövében van egy közösség, amit a szerelem és a nők iránti tisztelet irányít. A moszuóknál a házasság nem olyan fontos, mint a szerelem. A döntéseket a nők hozzák, és egyben minden felelősség is az övék.

A Lugu-tó és környéke egy csodálatos vidék, ami Jünnan és Szecsuan tartományok találkozásánál található, a tibeti határ közelében. Itt élnek a moszuók, ahol manapság már enyhült a nőuralom, ugyanis a politikai állásokban férfiak foglalnak helyet, azonban a társadalom valódi döntéshozói még mindig a nők.

A családok vezetői a nagymamák, az ő szobájukban valaki mindig gondoskodik arról, hogy folyamatosan égjen a tűz.

Minden moszuó nő arról álmodik, hogy egyszer ő lesz a matriarcha. Az öröklés is anyai ágon valósul meg. A családban egy otthonban generációk élnek együtt. A gyermekek az anyáknál maradnak, akkor is, ha már ők is megházasodtak, gyermekeik lettek. A férfiak szerepe szinte csak a gyermeknemzés, hiszen a házasság után sem költöznek a feleségükhöz, hanem az anyjukkal maradnak. 

A moszuó házak viszonylag nagyok, többszintesek, és egy udvart fognak közre. Amikor egy kislány eléri a kamaszkort, vagyis betölti a tizenharmadik életévét, külön szobát kap. Ekkor már választhat magának szeretőt, társat, párt. A fiú, akit kiszemel magának egy lány, az éjszakát a lánynál töltheti, de reggel vissza kell mennie saját anyja házába.

A fiatalok addig élnek így, ameddig csak akarnak. Itt nem erőltet rájuk senki semmit. Nem kell összeházasodniuk. A szerelmet ugyanis sokkal többre tartják a moszuók. Ezt sétáló házasságnak nevezik, ami mindkét fél számára előnyös, hiszen nincsenek konfliktusok, amelyek az együttélésből fakadnának. Mivel hagyományosan nem is házasodnak, ezért a válás intézménye sem a szokványos értelemben működik náluk. 

Tarzan9280/istockphoto.com

A gyermek születése nagy öröm, kiváltképp akkor, ha kislány jön a világra. A lánygyermek a moszuóknál a legnagyobb ajándék. Ha egy párnak nem születik kislánya, akkor örökbe fogadnak, mert lánynak lenni kell a családban.

A moszuóknál a nehéz munkákat is nők végzik, sokat és keményen dolgoznak. A család számára ők teremtik elő a napi betevőt. A férfiak, ha nagybácsi lesz belőlük, akkor teljesedhetnek ki igazán a családban, apaként nincs valódi szerepük. Halásznak, vadásznak, néha ellátják az állatokat. A férfiak mérhetetlen tisztelettel viseltetnek minden nő iránt. A nemi erőszakot, a nők ellen irányuló erőszakot nem ismerik.

Indonézia, Szumátra; a minangkabauk – Ahol a fiúk kolostorba vonulnak

Ahogy az eddig felsorolt matrilineáris társadalmakban, a minangkabauknál is a nők tiszteletén alapul a közösség élete. Ez a világ legnagyobb nőközpontú társadalma, közel 8 millióan alkotják. A vagyont a lányok öröklik, a gyerekek itt is az anya vezetéknevét viszik tovább. Az abszolút irányítás a nőké, a családokért is ők felelnek. 

Különös szokás, hogy a kisfiúk, úgy hétéves korukban egy férfiházba, kolostorba költöznek.

Minangkabauk
GWMB/istockphoto.com

Itt sok mindent megtanulnak, és akik nem házasodnak meg, általában a kolostorban maradva találják meg számításukat, a tudománynak élnek. Az a férfi, aki társra lel, elhagyhatja a kolostort, és a feleségéhez költözhet.

Attól azonban, hogy ő a férj, még nincs túl sok beleszólása az asszony életébe. Nem határozhat semmiben a férfi, a döntéseket a nők hozzák. Ha egy nőnek úgy tartja kedve, több férje is lehet, de szeretőt is tarthat, ha akar. Még a meséikben is a nők a főhősök, akik legyőzhetetlen anyák.

Észak- és Nyugat Afrika; a tuaregek – A nőknek több szeretőjük is lehet

A tuaregeknél a nők és a lányok hatalmas tiszteletnek örvendenek. Ebben a népcsoportban a férfiak takarják el az arcukat. 

Társadalmuk berendezkedésének eredete és oka a feltételezések szerint az, hogy a tuaregek úgy tartják, egy nagy királynőtől, Tin Hinantól származnak, aki a népük anyja.

Tuaregek
Sufian Alashger/istockphoto.com

A nők sokkal fontosabb szerepet töltenek be a nép életében, mint a férfiak. A nők örökölnek és saját vagyonuk (sátruk és állataik) van. A férfiak nem étkezhetnek olyan nők előtt, akikkel nincs szexuális kapcsolatuk. Például az idősebbek, különösképp az anyós előtt enni nagyon nagy tiszteletlenség.

A nők több szeretőt is tarthatnak a lehető legnagyobb titokban. A válás gyakori náluk, ilyenkor mindent a nő kap. A gyermekek is vele maradnak. A politikában a férfiaké a főszerep, de minden döntést megvitatnak a nőkkel.

Kenya, Umoja – A falu, ahol nincsenek férfiak

Kenya fővárosától, Nairobitól közel 400 kilométerre található egy falu, ahol csak nők és gyermekek élnek. A közösséget 1990-ben alapította meg 15 olyan nő, akiket bántalmaztak testileg, lelkileg és szexuálsian is. Olyan nők alapították, akik megelégelték, hogy a férfiak uralkodtak rajtuk, a tulajdonuknak tekintették őket.

Ezeknek az asszonyoknak elegük lett abból, hogy el kelljen viselniük azt, hogy gyermekként kiházasítják a leányokat, a nemi szervüket megcsonkítják. A céljuk az volt, hogy létrejöjjön egy olyan hely, ahol ez mind nem létezik, a nők biztonságban lehetnek, szabadon élhetnek.

Umoja vezetője, Rebecca Lolosoli, aki egykor kórházba is került, annyira megverték a falujában élő férfiak. Ekkor gondolt először arra, hogy ez így nem mehet tovább, a nőknek kell egy esély, hogy kiszabadulhassanak. Amikor azonban gondolatait szavakba öntötte, még jobban megverték. Ezután elhagyta a faluját és egyben a férjét is.

Tizennégy másik, meggyalázott, tisztátalannak tartott nőtársával együtt Umojába költözött. Először nem fogadták őket kitörő örömmel, hiszen ebben a faluban is folyamatosak voltak a nők elleni erőszak megnyilvánulásai. Rebecca és társai azonban nem adták fel. Megszületett a hely, ahol a nők szabadok lehetnek, egyenrangúak.

A falut kerítés határolja, amelyen belül csak nők és a gyermekeik élnek, élhetnek. Nincs erőszak, függetlenek és önfenntartók lettek. Ékszereket készítenek, amiből van egy kis bevételük.

A faluba nem költözhet férfi, és igazán csak egyet látnak szívesen, azt az embert, aki segít az asszonyoknak abban, hogy megtanítja a gyerekeket az állatokkal való munkára.

Az umojai asszonyok nem zárják ki a férfiakat az életükből, ismerkednek más közösségekben, de a faluba nem hoznak senkit. Ennek ellenére az asszonyok nem hagyják el a falut (természetesen ezt bármikor megtehetnék). Félnek feladni a biztonságot, hiszen Umoján kívül nem lennének ilyen biztonságban.

Az évek során többször kísérelték meg tönkretenni a falut, de eddig senkinek sem sikerült. A cél továbbra is az, hogy minél több nő élvezhesse a szabadságot és élhesse át a biztonság érzését. 

Umojai nők
FroggyFrogg/istockphoto.com

Annak ellenére, hogy már nem a középkorban élünk, nagyon sok helyen, nagyon sok társadalomban nyomják el a nőket, még a fejlett országokban is. Valószínűleg még igen hosszú út vezet odáig, hogy a nők egyenrangú felekként élhessenek, félelem nélkül, biztonságban.

VIDEO Ők a legkedvesebb és egyben legszebb csillagjegyek

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!