Egészség / Életmód

Magyarország, mint gyógynövény nagyhatalom? A gyógynövények reneszánsza

Magyarország, mint gyógynövény nagyhatalom? A gyógynövények reneszánsza

Az emberek kezdenek rájönni arra, hogy a gyógynövények használata nem kuruzslás. A természetben szinte minden megterem, ami a hétköznapi – egyesek szerint a civilizációs betegségek – gyógyításhoz szükséges. Ráadásul sokkal hatékonyabb – ha jól készítjük el – mert a természet nem téved, olyan vegyületekkel dolgozik, amik az ember számára részben sem ,,testidegenek”.

Természetes vagy szintetikus?

Leginkább a vitaminok kapcsán merül fel ez a kérdés. Az tény, hogy a vitaminokat kapszulákba zárni csak úgy lehet, ha olyan adalékokat raknak hozzá, úgy módosítják, hogy stabil vegyület maradjon hosszabb ideig. Ezek a vegyi anyagok a vitaminnal együtt jutnak a szervezetbe, többé-kevésbé ki is számítható, hogy van-e, és ha igen, milyen hatásuk van ránk nézve.
Tehát, csak arra lehet törekedni, hogy olyan vitamint vegyünk, amibe minél kevesebb ilyen anyag van. Egyesek szerint az is tény, hogy a mesterséges vitaminok hatása nem ugyan olyan – sőt vannak, akik szerint egyenesen káros. Természetesnek csak az a vitamin mondható, amit közvetlenül a gyümölcsből vesz fel a szervezet.

A füvesemberek

Ők azok, akiknek felbecsülhetetlen a tudásuk, hiszen olyan környezetben nőttek fel, ahol nem csak a gyógynövények hatását, lelőhelyeit, hanem elkészítésük módját is megtanulták – mely tudás évszázadok alatt halmozódott fel és csiszolódott tökéletesre.
Magyarország egyik ilyen füvesembere a 85 éves Szabó Gyuri bácsi. Híressé a cukorbetegség elleni tea tette. 150 féle gyógynövényt ismer és használ. Lányával könyvet is adtak ki, melyben pontos leírások vannak arról mi, mire és hogyan való. Kép forrása: Gyuri bácsi – gyorgytea.hu

Magyarország, mint gyógynövény nagyhatalom

Akár azzá is válhat. A világpiacon egyre nagyobb a kereslet a gyógynövények iránt. Mivel hazánk adottsági alkalmasak arra, mint területileg, mint ökonómiailag, hogy ne csak magán célra szedjük a gyógynövényeket, az ország nagyjai rájöttek arra, hogy érdemes lenne ezzel az adottsággal kezdeni valamit.
A gyógynövényeket nem csak a gyógyszeripar, hanem a kozmetikumok gyártói, és az élelmiszer ipar is használja. Az elmúlt húsz évben a gyógynövények termesztése az egynegyedére csökkent.

Munkaerő piaci fellendülést is hozhat

Első sorban a vidéki foglalkoztatásban lesz szerepe a gyógynövénytermesztésnek, mivel a vadon termő gyógynövények nagy része a legelmaradottabb területeken van a legnagyobb számban.
Mivel a gyógynövények feldolgozása számtalan munkafolyamatból áll – a gyűjtésből, a válogatásból, az előkészítésből és feldolgozásból -, úgy vélik, százezer embernek adhat munkát. Ez hasznos az ott élőknek, de az egész agrárágazatnak, és az országnak is.

Mindig, mindenre?

Ma sokan úgy gondolják, hogy a gyógynövények mindent gyógyítanak – ennek viszont veszélyei vannak. Vagy épp úgy véljük, hogy ez csak egy növény, pedig sokszor erősebbek ezek a készítmények, mint a gyógyszerek.
Emiatt nem szabad bizonyos gyógynövénykészítményeket használniuk például a kismamáknak. A régi receptek, a dózisok, a helyes elkészítési módok egy része az enyészeté lett, így az egész tudományágat újra kell éleszteni, tapasztalni.

Egyensúly a természet és a tudomány közt

A modern orvostudomány iszonyatosan gyors fejlődése következtében sokáig háttérbe szorult a gyógynövények otthoni használata. Volt idő, amikor gyakorlatilag a kuruzslással egyenértékűnek tekintették.
Így elestünk sok olyan lehetőségtől, mely ember közelibb, esetenként jobb egészségmegőrző, gyógyító, mint a gyógyszervegyületek. Meg kellene találni a középutat, az egyensúlyt, tisztelni kellene a természet áldásait, és az emberi tudást, tudományokat is, ami sok beteg számára jobb életminőséget, gyógyulást hozna.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást