A névnaphoz népi megfigyelés is kapcsolódik: „Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy.” A január közepe hagyományosan a tél erejének próbája, így a mai időjárásról szóló jóslatokat sokan ma is fél szemmel figyelik.
Piroska
A Piroska ma a főnévnapunk. A név eredete a latin Prisca (’régi, ősi, tiszteletre méltó’) névre vezethető vissza, amely a magyar nyelvbe a középkorban került. A fülünkben ma már a „piros” szóval cseng össze, és ez a népi-etimológia még tovább gazdagítja a jelentésrétegeit: a piros szín a magyar hagyományban az élet, az erő, az öröm és a szerelem színe. Történelmi alakjaink közül különösen fontos Árpád-házi Piroska, Szent László király leánya, aki Bizáncban Iréné (’béke’) néven vált császárnévá, és a keleti kereszténység szentje. A név a kultúrában is ikonikus: „Piroska és a farkas” meséjének hősnője generációk képzeletét formálja. Ismert viselői közül említsük a Kossuth-díjas színművészt, Molnár Piroska nevét, valamint a tehetséges, fiatal színésznőt, Mészáros Piroskát.
Személyiségkép: A Piroska a jelentése és szín-szimbolikája alapján melegszívű, életerős, védelmező név. A névben hangzó keményebb mássalhangzók (p–r–k) határozottságot és kitartást sugallnak, míg a hangzás lágysága empátiával párosul. Számmisztikai értelmezésben a név energiája gyakran a 1-es (kezdeményező, vezető) és a 9-es (emberszerető, összegző bölcsesség) minőségeket idézi: azaz aki ezt a nevet viseli, rendszerint vállalja a felelősséget, és szívesen áll mások mellé. Ha ma Piroska vagy, bátran tűzd ki a piros céljaidat – jó eséllyel melléd áll a szerencse. Olvass még a témában
