Péter-Pál erőd
I. Nagy Péter cár idejéből kevés alkotás maradt fenn eredeti formában. Ezért is éri meg meglátogatni a Néva által körülölelt szigeten található Péter-Pál erődöt, közepén a katedrális magasra nyúló jellegzetes tornyával.
I. Nagy Péter cár egyik legelső dolga volt, hogy 1703-ban a Néva folyó deltájába megépítse ezt az erődítményt, majd ennek elkészültével nekilátott leendő városának, a későbbi Szentpétervárnak az építéséhez is.
Az erőd közepén áll a Péter-Pál székesegyház, amelynek 122,5 méteres aranyszínű tornya tűként magasodik a sziget fölé. Ez az épület egyben Pétervár egyik szimbólumává is vált. A katedrális kívülről egyáltalán nem emlékeztet a szokásos hagymakupolás pravoszláv templomokra.
Belülről viszont kifejezetten jellegzetes orosz templomnak számít az ikonoknak és a rengeteg aranyozásnak köszönhetően. A látogatók többsége mégsem ezek miatt érkezik ide, hanem a cári sírokat szeretnék megtekineteni. I. Pétertől kezdve ugyanis itt temették el az uralkodókat és családtagjaikat.
I. Nagy Péter cár egyik legelső dolga volt, hogy 1703-ban a Néva folyó deltájába megépítse ezt az erődítményt, majd ennek elkészültével nekilátott leendő városának, a későbbi Szentpétervárnak az építéséhez is.
Az erőd közepén áll a Péter-Pál székesegyház, amelynek 122,5 méteres aranyszínű tornya tűként magasodik a sziget fölé. Ez az épület egyben Pétervár egyik szimbólumává is vált. A katedrális kívülről egyáltalán nem emlékeztet a szokásos hagymakupolás pravoszláv templomokra.
Belülről viszont kifejezetten jellegzetes orosz templomnak számít az ikonoknak és a rengeteg aranyozásnak köszönhetően. A látogatók többsége mégsem ezek miatt érkezik ide, hanem a cári sírokat szeretnék megtekineteni. I. Pétertől kezdve ugyanis itt temették el az uralkodókat és családtagjaikat.
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
Beállítom
