Kegyetlenség
Maga a szóösszetétel is érdekes. Úgy vélem, Isten egyik tulajdonsága – kegyesség – nélküli az, aki kegyetlen.
A kegyességet és a kegyetlenséget is csak az tudja gyakorolni, akinek a másik felett hatalma van. A cél a bántás, a negatív dolgok kihangsúlyozása úgy, hogy mások igényeit figyelmen kívül hagyja a kegyetlen.
Egyfajta túlzott, bántó őszinteség, cselekedet, mely gyakorlatilag barbár, állatias ösztön. A másik ember – akivel kegyetlenkednek – eszköz, nem élőlény, semmilyen módon nincs tiszteletben tartva. A kegyetlen, az emberi esendőséget teljesen figyelmen kívül hagyja, cél a testi vagy lelki fájdalomokozás. Sokan keverik a gonoszsággal ezt a fogalmat. Olvass még a témában
