Fagyöngy
A skandináv mondavilág tartalmazza a legmeghatóbb történetet a fagyönggyel kapcsolatban. A monda szerint Odin, a főisten figyelmeztetést kap, hogy valaki a fia, Baldr életére fog törni. Anyja ezért szinte minden élőt és élettelent megkér, hogy ne bántsák a fiút, és ők meg is ígérik ezt. A rengeteg elővigyázatosság ellenére egy fondorlatos csel miatt mégis életveszélyes sérülést szenved egy nyíl által, amit az ártalmatlannak tűnő fagyöngy ágából faragtak és Loki gonosz mesterkedése nyomán az alvilágból sem térhet vissza.
Az istenek ezért megengedik, hogy Frigg - akit gyötör a fájdalom a fia elvesztése miatt - saját belátása szerint döntsön a fagyöngy sorsáról. A cserjére hulló könnyei ekkor csodálatos módon gyöngyökké válnak, és az anyai szív ebben a pillanatban megérti, hogy a megbocsátás és a szeretet mindennél fontosabb.
Skandináviában éppen emiatt a béke hírnökének tartják, ezért a fagyöngy alatt találkozó ellenségek nem támadhatnak egymásra. Az angolok számára elmaradhatatlan díszítőelem karácsonykor, mivel úgy vélik, hogy azok, akik a fagyöngy alatt csókolják meg egymást, egy éven belül egybekelnek és szerelmük örökké tart.
Az istenek ezért megengedik, hogy Frigg - akit gyötör a fájdalom a fia elvesztése miatt - saját belátása szerint döntsön a fagyöngy sorsáról. A cserjére hulló könnyei ekkor csodálatos módon gyöngyökké válnak, és az anyai szív ebben a pillanatban megérti, hogy a megbocsátás és a szeretet mindennél fontosabb.
Skandináviában éppen emiatt a béke hírnökének tartják, ezért a fagyöngy alatt találkozó ellenségek nem támadhatnak egymásra. Az angolok számára elmaradhatatlan díszítőelem karácsonykor, mivel úgy vélik, hogy azok, akik a fagyöngy alatt csókolják meg egymást, egy éven belül egybekelnek és szerelmük örökké tart.
Magyal
Legelőször a druidák díszítették házaikat a túlélés és az örökkévalóság jelképeivel, vagyis örökzöld növények ágaival: magyallal, fagyönggyel, etc. A magyal zöldje a jóságot, harsány színű bogyói az élet jelenlétét szimbolizálják a jéghideg szunnyadásban. A rómaiak is használták ünnepeiken, például a decemberi Szaturnálián magyalágakkal díszítették a barátaiknak szánt ajándékokat. Néhány karácsonyi szokást még a keresztények is átvettek tőlük. Napjainkban is bogyós magyalágacskákkal díszítik a karácsonyi pudingot, illetve a képeslapokra és az ajándékokra szintén kerül belőle. A legenda szerint először Krisztus lábnyomában jelent meg, tüskés levelei és vérvörös bogyói a szenvedését jelképezték.
Olvass még a témában
Fenyők
Régen a karácsony elképzelhetetlen volt vidám hangulatú betlehemezés nélkül. Ebben a hagyományban gyökerezik a későbbi karácsonyfa, mivel az örökzöld fa az ősi betlehemi játékok fáját jelképezi. A karácsonyfa- állítás azonban viszonylag újkeletű szokás. Őseink valószínűleg fel sem fognák, hogy a mai ember olyan kevésre tartja a fenyőket, hogy csupán néhány napnyi dekoráció kedvéért képesek elvenni az életüket, mivel a természetet jobban tisztelő elődeink legfeljebb faágakkal tették ünnepivé az otthonaikat.
Az első díszített fenyő vélhetően a XVII. században készült Németországban, és a XIX. században terjedt el a keresztény világban. Magyarországon az ezernyolcszázas évek vége felé jelent meg, először arisztokrata körökben, majd a polgári otthonokban is az ünnep elmaradhatatlan dísze lett.
Az első díszített fenyő vélhetően a XVII. században készült Németországban, és a XIX. században terjedt el a keresztény világban. Magyarországon az ezernyolcszázas évek vége felé jelent meg, először arisztokrata körökben, majd a polgári otthonokban is az ünnep elmaradhatatlan dísze lett.
A cikk folytatódik, lapozz!
