4. A Valaki
A volt gimis osztálytársam, aki a legnagyobb jóindulattal is csak egy középszerű tanuló és felejthető személyiség volt az iskolában. Egy dologhoz értett nagyon, az a pedálozás volt: minden tanárnak negédesen parolázott a jobb jegyekért, kínos volt nézni, ahogy erőlködik. Egyszer közösen egy masnival átkötött (bicikli) pedált hagytunk az asztalán és teljesen kiakadt, főleg amikor nem tudta kideríteni kitől kapta, mert mindannyian benne voltunk.
Nos, ebből az emberből „valaki” lett, vagyis olyan politikus, aki néha szerepel a tévében. A húszéves érettségi találkozóra úgy érkezett, mintha valami világsztár lenne, aki karitatívan leereszkedik a pórnép közé. Amikor már elegünk lett a viselkedéséből, valaki felhozta a pedál-ajándékot, amin mindenki jót nevetett, ő pedig mogorván távozott.
