Mi köze a cicának a hajfonathoz? 39 ok a félreértésre

Mi köze a cicának a hajfonathoz? 39 ok a félreértésre

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Mi köze a cicának a hajfonathoz? 39 ok a félreértésre

VIDEO Ezek a szerencsehónapjaid 2024-ben

A magyar nyelv sokszínűsége vitathatatlan. Nehéz lenne megítélni, hogy melyik nyelv a legnehezebb, a legbonyolultabb vagy a legszebb a világon, de ha megtennénk, a mi anyanyelvünk minden bizonnyal dobogós lenne ebben a versenyben. Összegyűjtöttünk néhány szót, amit ma is sokan használnak az ország egyes részein, míg más részein nem is hallottak róla.

  1. Acsa – jelenleg egy község Pest megyében, de vajon tudják-e a helyiek, hogy régebben a szitakötőt hívták acsának.
  2. Adamaskő – nagyszüleink még ezen a néven beszéltek a gyémántról.
  3. Báj – ma már a csinos és vonzó nőkre mondják, hogy bájos, de nem olyan rég még negatív töltésű szó volt, a nem kívánt elvarázslásra, elcsábításra, boszorkányságra használták.
  4. Ámbitus – egyik oldalán nyitott folyosó, többnyire parasztházaknál, amely így tetővel fedi a ház bejáratát a ház sarkától kezdve.
  5. Kanyó – a bunkó emberre szokták mondani, hogy kanyó.
  6. Mátó – részeg, cigány eredetű elnevezése az ittas embernek.
  7. Kaszab – van ilyen vezetéknév is, de mondják vágóeszközre, és sok felé így hívják a henteseket, mészárosokat.
  8. Murok – ma is így hívják a sárgarépát az erdélyi magyarok.
  9. Pacuha – Ne légy már pacuha! – így szólnak rá sokszor a gyermekre, ha kilóg a pólója a nadrágjából és rendetlenül öltözött fel.
  10. Skribler – az újságírókat nevezik így, illetve régebben az írnokokat, alacsony beosztású hivatali alkalmazottakat .
  11. Slág – a vajdaságban tejszínt jelent, másfelé mérleget vagy kivágott erdőrészre mondják.
  12. Tankó – arra mondják, akinek nem sok ész adatott meg vagy nem járt iskolába.
  13. Ugorgyán – a szivárvány népies elnevezése.
  14. Amicázó – arra a emberre mondják, aki szívesen köt új ismeretségeket, barátságokat, nyitott érdeklődésű.
  15. Ampa – sokfelé így hívják a vödröt vagy a vizes kannát, régen ampába húzták a vizet a kútról, zománcozott, lehajló fülű használati tárgy, melyet kisebb falvakban máig használnak.
  16. Ancug – ruha, ruhák összessége.
  17. Angazsál – ha egy fiatal munkára jelentkezik és megfelel az elvárásoknak, akkor a munkaadó szerződést ajánl neki, angazsálja.
  18. Árdé – Erdély számos településén így hívják a paprikát.
  19. Bábó – Sokan hiszik, de nem a kisbabára szokás mondani, hanem a gyermek lábára mondjuk.
  20. Bakafántos – azokra az asszonyokra szokták mondani, akik folyton panaszkodnak, mégsem képesek a változtatásra, inkább házsártosan és makacsul állnak hozzá a dolgokhoz.
  21. Cibakó – így hívják a mókust sokfelé.
  22. Cica – ma már a házi kedvencre szoktuk leginkább mondani, pedig eredetileg a fiatal lányok hajfonatának elnevezése.
  23. Cirkli – az iskolában használatos körzőre mondják, bár sok felé hívják így az ajtók vagy kapuk résein megtalálható kémlelőnyílást is.
  24. Csillár – azt hinnénk ismerjük a szó eredeti jelentését, hiszen még most is gyakran használjuk. Eredetileg azonban, még jóval a mai értelembe vett csillárok előtt, a sötétben világító szentjánosbogár megnevezésére szolgált.
  25. Csörsz – minden tetszeni vágyó nőnek van otthon legalább egy pár csörsze, ami nem más, mint a fülbevaló.
  26. Csuszpájz – a főzelékfélék gyűjtő neve, attól függően, miből készül, lehet babcsuszpájz, borsócsuszpájz vagy akár lencsecsuszpájz.
  27. Debereg – télen mondják ezt arra az emberre, aki fázik, vacog.
  28. Elménckedik – azoknak a férfiaknak a negatív jelzője, akik mindenből viccet csinálnak, igénytelen, sületlen poénokat faragnak és minduntalan szellemeskednek.
  29. Faramuci – zsineggel játszott illemtelen, durva társasjáték. Katonák játszották, amely abból áll, hogy körbe ültek, herezacskójukra spárgát kötöttek, mindegyik spárgaszál végét más fogta meg és aki először feljajdult, az lett a vesztes.
  30. Femurál  – a lányok, nők nyári ruhájának elnevezése.
  31. Kamózik – a közösül, hupákol, kettyint, kupakol, fűrészel, kamatyol stb. szavak szinonimája.
  32. Kárpál – azokra a feleségekre használják, akik enyhébb szavakkal szidják, korholják a férjüket.
  33. Lyüki – Jókai regényeiben gyakran felbukkanó kifejezés, az kisnövésű emberre vagy a törpékre használják.
  34. Mádra – időnként fellépő, görcsös alhasi fájdalom, mely a nők belső nemi szerveinek betegségére utal.
  35. Ollott – a csupasz, szőrtelen testrészekre mondják.
  36. Pacsker – házi cipő, melyet többnyire posztóból varrnak, máshol pantofilnek is mondják.
  37. Paklincs – főleg a kullancsra, de sokfelé a poloskára vagy a muslicára is szokás mondani.
  38. Pakombart – a német backenbart szó magyarítása, magyarul pofaszakállnak vagy barkónak is mondják.
  39. Paksaméta – manapság nagyobb stóc hivatalos papírkupacra is mondják, de néhány évtizeddel ezelőtt a tréfa, a bolondság szinonimájaként volt használatos, de neveztek így táncot is.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!