Az igazi arc
A pasimról senki nem tudta, mennyire szenved belül. Mindig nagydumás, vicces fickó volt, a party lelke. Akkor összejöttünk, még hónapokig tartotta magát, majd egyre inkább kiderült, milyen megtört ember. Többször eldobott magától, szégyellte felfedni előttem – és mindenki előtt – hogy mi bántja. (Nem írom le, mert nem ez a lényeges.) Akkor enyhült meg, amikor mondtam neki, hogy nincs tökéletes szerelem, csak tökéletlen emberek, akik úgy döntenek, hogy szeretni fogják egymást. Négy éve vagyunk együtt.
