Na, de milyen kék? Kérdezhetnénk jogosan. Hiszen a kék szín mélyebb változatát a köznyelvben nem egyszerűen csak sötétkéknek, néha talán indigókéknek vagy ibolyaszínnek említjük, amely okozhat egy kis bizonytalanságot.
A két szín ugyanis bár nagyon hasonló egymáshoz, képes másként hatni a szervezetünkre. A „sima” kék, a végtelen ég színe. A nap fénye a kékkel megegyező hullámhosszú légköri részecskéket szétszórja, és ezáltal kék fény tükröződik minden irányba.
A hideggel, a depresszióval, szomorúsággal hozható összefüggésbe (angolul ugyanazt a szót használjuk a kék színre és a negatív kedélyállapotra: blue). Ezt a tulajdonságát kihasználva segítséget nyújthat azokban a helyzetekben, amikor nyugalomra, békességre vágyunk.
Gyermekeknél jó hatással van a fogzásra, zúzódásokra, torokgyulladásra, fejfájásra, álmatlanságra. A kékre minden belső elválasztású mirigy kedvezően reagál. Az indigókék felerősíti a kék alapvető hatásait, s kiegészíti ezt azzal, hogy biztosítja a belső harmóniát, vonzónak érezzük magunkat tőle és csökkenti a frusztrációt, a görcsöket.
