Vannak, akik fontosnak tartják megadni a módját az ünneplésnek szilveszterkor, és vannak, akik képesek átaludni a szilveszter éjszakát anélkül, hogy akár éjfélkor is felébrednének, és koccintanának az újévre. Miért hordoz az év első napja ilyen komoly szimbolikus jelentést, és miért ünnepeljük a világon mindenhol ezt az éjszakát?
Az első írásos emlékek az újév első megünnepléséről a 2000 évvel időszámításunk előtti Mezopotámiából vannak, amikor is március közepén köszöntötték az újévet, a nyári napéjegyenlőségkor. A középkorban az újév ünneplése pogány szokásnak számított.
Az év utolsó éjszakája Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki 335. december 31-én hunyt el Rómában. Nevét 813-ban vették fel az egyházi naptárba. 1691-ben XII. Ince pápa elrendelte, hogy az év első napja január elsején legyen. Korábban az év kezdetét hol december 25-én, hol pedig vízkereszt napján, január 6-án ülték meg.
Hatalmas motivációt ad az „új kezdet”
Van valami különös jelentéstartalom, ami az újévhez kapcsolódik, mert nemcsak az ünneplést tartjuk kiemelkedően fontosnak, de kivételes energiákat mozgósítunk az újévi fogadalmaink elérésére is, még ha a legtöbben el is buknak ebben. Talán az újév szimbólumának a gyökere az egyik legerőteljesebb motivációnkat rejti: a túlélésbe vetett hitünket.
Az ünneplés része egyértelmű: ahogy a születésnapunkat ünnepeljük, az újév is egy újabb 365 napos ciklust kínál célok eléréséhez. Olyan kronológiai egység, amely jelentősen meghatározza az életünket. És ugyanezt szolgálják az újévi fogadalmak is – egészségesebben élni, jobban, hosszabban.
Valentyn_Volkov/depositphotos.com
Valójában az egész arról szól, hogy legyen valamiféle kontrollunk az előttünk álló időszak fölött, mivel a jövőnk szinte teljesen ismeretlen. Azáltal, hogy nem tudjuk, mi jön, nem tudjuk azt sem, mire van szükségünk ahhoz, hogy biztonságban legyünk, ezért a diétával, a napi edzésekkel, a dohányzásról való leszokással, a takarékoskodással és gyűjtögetéssel próbálunk bizonyos dolgok felett kontrollt gyakorolni, és ezáltal biztonságban érezni magunkat.
Egy 2007-es brit tanulmány kimutatta, hogy valójában semmi nem változik szilveszterkor.
3000 emberen végzett felmérés eredménye egy év után: 88 százalékban elbukták az újévi fogadalmukat, 52 százalékuk azonban biztosan állította, hogy bármikor megcsinálná, ha akarná.
A szilveszter éjszaka egy – saját magunk által teremtett – lehetőség arra, hogy kilépjünk kicsit a mókuskerékből, és ránézzünk az életünkre, értékeljük az elmúlt időszakot, és újabb terveket készítsünk, elhatározásokat tegyünk.
Az ember társas lény
Az újévi fogadalmak nemcsak az egészségesebb életmódról szólnak, de arról is, hogy ezentúl jobban bánunk embertársainkkal, új barátokat szerzünk, visszafizetjük a hitelünket stb. Ez a történelem során mindig így volt: a babilóniaiak a kölcsönkért tárgyakat visszaadták, a zsidók bűnbocsánatot kértek, a skótok elsőként mentek a szomszédhoz jókívánságokat vinni újév hajnalán. S hogy mi köze ennek a túléléshez? Társas lények vagyunk, akiknek nemcsak a saját maguk egészségére, de a körülöttünk élők által teremtett biztonságra is szükségük van. Ha jól bánunk másokkal, velünk is jól fognak bánni – az egyik legjobb túlélési stratégia ez.
Számtalan jókívánság-rituálé szövődik az újévhez. A hollandok, akik számára a kör a siker szimbóluma, fánkot esznek, a görögök különleges sütit sütnek, amelyiknek a belsejébe pénzérmét rejtenek.
A hazánkban is népszerű tűzijáték a rossz szellemek elűzésére szolgál.
A japánok Bonenkai partikat tartanak, ahol búcsút inthetnek a problémáknak.
Az újév segít számba venni a gyengeségeinket és azt, hogy miként tudjuk az erőforrásainkat mozgósítani a túlélés érdekében. Az újévi fogadalmak és az újévi szokások támaszt adnak abban, hogy ellenőrzésünk alatt tartsuk az ismeretlen jövőt.