Az egyik leggyakoribb dolog, amit az idős emberek említettek az volt, hogy bánják, hogy életük során túl sokat aggódtak, mert ezzel csak saját maguk köré emeltek akadályokat. A végén pedig kiderült, hogy vagy olyan dolgoktól tartottak, amik sosem következtek be, vagy olyanoktól, amikre amúgy sem volt semmi ráhatásuk, tehát minden esetben teljesen felesleges volt a szorongás.
Azt mondják, hogy mi még nem érezzük, de az élet rövid és vissza fogjuk sírni azokat a heteket, hónapokat, éveket, amiket önpusztító aggódással töltöttünk.
Nem agyalni kell, hanem szembenézni a félelmeinkkel. Az élet a legnagyobb vágyad és a legmélyebb félelmed között helyezkedik el és jusson eszedbe, hogy míg a félelem elmúlik, addig a megbánás örökre benned marad.
