A hibátlanság hazugsága, ami megfertőzi az emberi kapcsolatokat

A hibátlanság hazugsága, ami megfertőzi az emberi kapcsolatokat

Címlap / Életmód / Lélek / A hibátlanság hazugsága, ami megfertőzi az emberi kapcsolatokat

Mit látsz, amikor reggel először kézbe veszed a telefonodat? A megannyi katasztrófa mellett, ott a rengeteg tökéletességről szóló poszt, a hibátlanra retusált képek és spontán pillanatok, melyeket biztosan heves viták előznek meg. Elhisszük, hogy a hibátlanság létezik, miközben ezzel csapjuk be magunkat a legjobban.

Miért nem szeretjük a hibákat?

Gyerekként megtanuljuk, ha hibázunk, akkor kikapunk és gyorsan rájövünk, hogy nem érdemes sokszor megismételnünk. Ez már egy alappillére a tökéletesség iránti vágynak és mindez még nem tudatos. Azt nagyon ritkán halljuk, hogy „hibázni emberi dolog”, „csak az nem hibázik, aki nem próbálkozik” és ehhez hasonló valós kijelentéseket. A tanárok szájából biztosan nem.

Nyilván nem az elkényeztetés és elkényelmesedés a cél, hanem egy olyan egészséges világkép, ami nem a hibátlanságra való törekvésre sarkall, már egész kicsiként.

A hibáinkat gyakran rossz dolgokkal társítjuk, így megpróbáljuk őket elfedni, páncélt növesztve magunk köré. Nem szeretjük megmutatni sebezhetőségünket, mert úgy véljük, hogy attól kevésbé lennénk szerethetők mások szemében. Ám itt érkezünk el egy ördögi körhöz, mert minél inkább megpróbálunk sebezhetetlenné válni, annál sebezhetőbbek leszünk.

Hibátlan kapcsolatok???

Nem léteznek! Amiben már emberi tényező van, az nem hibátlan. Ezzel gyakran nem számolunk és megpróbáljuk elhitetni magunkkal, hogy léteznek hibátlan emberi kapcsolatok, hibátlan szereplőkkel. Ez a legnagyobb önbecsapás, ami egy kapcsolat vesztét is okozhatja. Mert mi történik, ha valaki képes elhinni ezt az óriási hazugságot? Ezzel együtt azt is elhiszi, hogy sérthetetlen, nem véthet hibát és, ami még rosszabb, hogy ezt várja el a másiktól is. A másik fél pedig belemegy a játékba, vagy menekül egy ilyen mérgező helyzettől. El kell fogadnunk, hogy emberként nem tudunk hibátlanul működni semmilyen téren, de miért is akarnánk?

urbazon/istockphoto.com

Fertőző környezet

A hibátlan élet csábító. Mi kell ehhez? Egy dekoratív külső, szép otthon, jó kocsi, akárcsak a filmekben. Legalábbis minden ezt akarja velünk elhitetni. Retusált modellekhez mérjük magunkat és olyan életről álmodozunk, ami nem a miénk. Néha mindenki elkalandozik és felmerül benne a „Mi lenne, ha…?” kérdés. Önmagában ez még nem kártékony, kivéve, ha a hibátlanság iránti vágy már beférkőzött a kapcsolatokba.

Ebben az esetben nehéz szabadulni tőle, nem mellesleg rengeteg vakvágányt idéz elő emberek életében. A minket körülvevő világot nem tudjuk átformálni, de a saját mikrokörnyezetünket igen. A TE életed, a TE döntésed, így te határozhatsz arról, hogy mennyire engeded magad megfertőzni a hibátlansággal. Alakíthatod úgy is az életedet, hogy még ha nem is teljesen kizárva, de nem engeded teljesen beférkőzni a mindennapjaidba.

Hibázni menő!

Azért óvatosan ezzel a kijelentéssel, mert biztos akadnak, akik versenyt űznének ebből, de alapvetően meg kellene tanulnunk a hibákra ugyanolyan természetesen nézni, minthogy valaki jól csinál valamit. A hiba nem rossz, nem tesz minket kevésbé értékessé. Azt mutatja, hogy emberek vagyunk, akik próbálkoznak, néha elbotlanak, de milyen érdekes, hogy mindenkit a hibája tesz aztán többé, jobbá.

Ezek nagy leckék, nagy tanításokkal. Ami könnyen jön, azt soha nem becsüljük meg annyira, mint azt, amiért jócskán megszenvedtünk.

Talán, ha mindenki nézőpontot váltana, erre buzdítva a fiatalokat is, akkor nem éreznék cikinek beszélni a hibáikról. Könnyebben és jobban elfogadnánk egymást és elsődlegesen magunkat is. Legyen menő hibázni és felsegíteni egymást!

VIDEO Ők lesznek 2024 legszerencsésebb csillagjegyei

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!