Gondoskodás
Amikor megkaptam a végzetes diagnózist, megfordult velem a világ és elsősorban nem azért, hogy velem mi lesz. Anyám miatt aggódom, akin kezd elhatalmasodni a demencia. Testvérem nincs, csak én vagyok neki. Most hetvenéves és mivel a családja nőtagjai sokáig éltek (nagymamám és nagynénjeim is 90 éves korukig húzták) még simán lehet hátra neki vagy harminc éve. Én viszont már egy év múlva sem leszek itt, így a bakancslistámon egyetlen dolog szerepel: összeszedni annyi pénzt, hogy be tudjam adni egy jó otthonba. Nincs sok időm, de ha keményen dolgozom, elvileg sikerül.
