Napfényterápia
A napfényterápia népszerűségében jelentős fordulat következett be a 20. században, amikor terjedni kezdtek a bőrrákkal kapcsolatos rémhírek. Pedig a napfény elpusztítja a baktériumokat, még akkor is, ha a napsütés az ablakon keresztül jut be a szobába. A napfényes kórtermekben jóval kevesebb a baktérium, és a betegek gyorsabban gyógyulnak, mint az északi, árnyékos oldalon.
Az 1930-as években Európa és Észak-Amerika füstös ipari nagyvárosaiban gyakoriak voltak a tüdőbetegségek és a napfény hiánya miatt kialakuló angolkór, ezért a népegészségügy napfürdőzésre bátorította a lakosságot. A napfényt megelőzésre és gyógyításra is alkalmazták. Az építészek úgy tervezték a házakat, hogy több napfény juthasson be az ablakokon, és ezzel is megakadályozzák a fertőzések terjedését.
Az akkori közönséges ablaküveg megszűrte az ibolyántúli sugarakat, amelyek a barnulást segítik, ezért különleges üveggel ellátott ablakokat építettek be, hogy a betegek rossz idő esetén is tudjanak barnulni. Olvass még a témában
Ez a 10 film a Netflixről tökéletesen rávilágít, mennyire fontos a mentális egészségünk
„Hát ez sem tanította meg rendesen a gyerekét.” Miért törünk pálcát más szülők felett?
A nők harmadának fáj. Erre gyanakodj, ha nagyon görcsös a menstruációd
Ez vár rád a munkában idén novemberben – zodiákusod szerint
