Életmód / Pénz és hivatás

5 ok, amiért a gazdagság valójában teher, a tudomány szerint

Szorongást okoz

„More money, more problems”, azaz „több pénz, több gond”, reppelte Notorius BIG és P. Diddy a híres dalban és igazuk is van. John D. Rockefeller, a világ leggazdagabb embere – és az első milliárdos – azt mondta, a vagyona nem kompenzálja a szorongásért. A kutatások szerint ha valaki elkezd gazdagodni, elégedettség-szintje egy ideig felfelé ível. Azonban mikor elér egy bizonyos szintet, stagnálni kezd, majd egyre lefelé görbül az ív. A pénz ugyanis felelősséggel is jár és az ember elkezd félni attól, hogy elveszíti és újra szegény lesz. 

Magányossá tesz

Ki ne ábrándozott volna arról, hogy egyszercsak egy hatalmas összeg hullik az ölébe? Gondolatban már számtalanszor elköltöttük, házat, autót és drága ruhákat vettünk. Pedig nem lehet boldogságot venni és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint mikor megnézzük azoknak az embereknek a sorsát, akik például nyertek a lottón. Nemtől, kortól és nemzetiségtől függetlenül a lottónyertesek hetven százaléka ugyanolyan szegénnyé válik öt éven belül, mint amilyen a főnyeremény előtt volt, vagy olykor még szegényebbé.

Olvastad már?  Így vásárolunk mi: ennyit és így költünk karácsonykor

Ezt a meglepő jelenséget a köznyelv „Lottó átoknak” nevezi és bizony a hirtelen gazdagságnak számos rejtett hátulütője van.

A nyertest megrohamozzák a rokonok, barátok és mindenki kölcsönkér tőle. Mivel mindenkinek képtelenség adni, az illetőt megviseli az, hogy egyeseket vissza kell utasítania vagy az, hogy sosem látja viszont az adott pénzt. Sokan megváltoznak a pénz hatására, ami miatt párjuk elválik és sok ismerősük elfordul tőlük. Az új ismeretségeknél viszont állandóan ott motoszkál az emberben a gyanú, hogy csak a pénze miatt kedvelik, ami magányossá és elszigeteltté teszi. Többek között ezzel magyarázzák a pszichológusok, miért olyan kiemelkedő a lottónyertesek körében az öngyilkosok aránya. 

pexels.com/pixabay

A pénz elvakít

2012-ben Don Thompson, a McDonald’s vezetője 14 millió dollárt keresett tisztán, amiből 8,5 millió az évvégi bónusza volt. Mindeközben a cége olyan brosúrákat nyomtatott az alkalmazottainak, amikben az állt, hogy milyen tippekkel lehet jobban megélni a minimálbérből, amit keresnek. Csak egy „pénzfüggő” képes milliókat keresni, majd azért lobbizni, hogy kevesebb adót kelljen ezek után fizetnie, mint a titkárnőjének, merthogy pontosan ez történt. Ez is bizonyítja, hogy a vagyon a valóságtól elrugaszkodottabbá teszi az embereket.

Olvastad már?  5 dolog, amit senki se mond el neked, mielőtt kilépsz a munkahelyedről

Úgy hat az agyra, mint a drog

Kutatások bizonyítják, hogy – csakúgy, mint az étel, a kábítószer vagy a szex – a pénz az agynak azt a területét stimulálja, ami a jutalmazásért felelős. Valaminek az elvesztése jobban fáj, mint az az öröm, amit a megszerzésekor éreztünk.

Ha tehát találunk tízezer forintot, de elveszítünk belőle hatezret, még mindig négyezerrel beljebb vagyunk, de az agyunk mégis úgy működik, hogy rossz kedvünk lesz.

A gazdag embereknél – mint például a tőzsdespekulánsok – ez ugyanígy működik: bármilyen sokat is keresnek, mindig azon keseregnek, amit veszítenek.

Gyarlóvá tesz

A gazdagok a saját érdekeiket nagyobb mértékben helyezik mások elé. Ezt például az a kísérlet is bebizonyította, amelyben különböző anyagi hátterű embereket vizsgáltak. Egy online játékot játszattak velük, ahol 50 dollárt lehetett nyerni, de hamar kiderült, hogy ez csalás nélkül lehetetlen. Kik csaltak többen? Természetesen nem azok, akiknek kifejezetten szüksége volt a pénzre. Az is bizonyított tendencia, hogy minél olcsóbb autóban ül valaki, annál előzékenyebb a gyalogosokkal, a gazdagság tehát mindenkit korrumpál és önzőbbé tesz.