Hogy mi más szociokulturális környezetben nevelkedtünk, és más dolgokat tartunk szépnek, csupán ízlés dolga. És az ízlésünk természetesen lehet különböző. Azt gondolni azonban, hogy a mi ízlésünk bármi ok miatt feljebbvaló a másokénál, már elfogadhatatlan.
Nem árt észben tartanunk: sokszor még a teljesen azonos körökben mozgóknak is lehet teljesen más az elképzelése ebben a kérdésben. Mikor a lányommal voltam várandós, egy esküvőn összetalálkoztunk egy régi ismerőssel, akinek szintén nemrég született kislánya. Hogy hívják, kérdeztem, majd amikor kimondta a nevet, csak annyit feleltem: „Ó!”, aztán kínosan mosolyogtam és bólogattam, mert nekem egyáltalán nem tetszett. Hogy fogják hívni a mi lányunkat? Kérdezte ő, és amikor én büszkén kimondtam a nevet, amit választottunk, barátunk csak annyit mondott: „Ó!”, majd kínosan mosolyogva bólogatni kezdett.
Természetes, hogy más dolgokat tartunk előnyösnek vagy kívánatosnak. Ez azonban nem kellene, hogy akadálya legyen a másik tiszteletének.
Olvass még a témában
5 koplalásmentes tipp, ha nyárig ledobnál néhány kilót – Még nincs minden veszve!
Melyik a legritkább születésnap és hányan születtek aznap, mikor te is? Itt tudod megnézni!
Így állítsd össze a napi étkezéseidet, hogy kitartson a lelkesedésed – szakértői tippek
Április 13-án rózsaszín telihold: így befolyásolja az életedet
Ha nekünk nem tetszik a Rikárdó, a Priszcilla, a Dszindzser vagy éppen a Küküllő, akkor egészen egyszerűen ne adjuk ezeket a neveket a gyerekeinknek. De tartsuk tiszteletben mások döntéseit, amikor pedig azt mondjuk, hogy „de hát milyen élete lesz ennek a gyereknek”, jusson eszünkbe, hogy rajtunk, többieken múlik, hogy megnehezítjük-e az életét a neve miatt, vagy hagyjuk, hogy a tettei beszéljenek, és ne abban a pillanatban döntsük el, mit gondolunk róla, amikor láttuk leírva, hogy hívják.
