Kikapcsolódás / Szórakozás / Otthon

5 film Hollywood aranykorából, amit ma is imádni fogsz

Hollywood neve egyet jelent a filmgyártás fellegvárával és ez így volt már száz évvel ezelőtt is. Azt az időszakot, amikor a stúdiók egymással versengve gyártották a szuperprodukciókat a hangosfilm betörése utáni évtizedekben, vagyis 1930 és 1950 között, ma is csak Aranykorként szokás emlegetni. Olyan filmek születtek akkor, amiket ma is érdemes időről-időre elővenni és újranézni, íme, öt alkotás a korszakból, amelyek visszarepítenek minket az időben és ma is csodásan szórakoztatóak.

King Kong (1933)

Egy tudományos expedíció tagjai egy lakatlannak hitt szigeten hatalmas méretű gorillára bukkannak, amely fajának feltehetően utolsó példánya. Az állatot elfogják és New Yorkba szállítják, hogy mutogassák a közönségnek, azonban megszökik és pusztításba kezd a metropoliszban. Az egyetlen, aki megállíthatja egy nő, aki szintén tagja volt az expedíciónak és aki iránt a gorilla különleges vonzódást mutat.

King Kong történetét már több feldolgozásban láthattuk, az első azonban az 1933-as amerikai változat, amelyben az Empire State Buildinget megmászó gorilla jelenete igazán ikonikus.

A filmben használt számtalan effekt és stop motion technika abban a korszakban igazi szenzációnak számított, mai, modernebb látványvilághoz szokott szemünknek pedig érdekesség.

 

Ninocska (1939)

A fekete-fehér amerikai film egyben Greta Garbo első vígjátéka és utolsó filmjeinek egyike visszavonulása előtt.

A visszafogott stílusáról és titokzatosságáról is híres svéd színésznő egy szovjet kémet alakít, aki Párizsba érkezik, hogy körmére nézzen egy szálloda vendégeinek.

Az eleinte karót nyelt kémnő szép lassan feloldódik és megadja magát a kapitalizmus csábításának.

A vígjátéknak magyar vonatkozása is van, ugyanis Lengyel Menyhért műve alapján készült, az egyik szerepben pedig a Dracula szerepével ismerté vált Lugosi Béla is feltűnik.

 

Elfújta a szél (1939)

Margaret Mitchell 1936-ban megjelent regénye lázban tartotta az Egyesült Államokat, így nem csoda, hogy a filmfeldolgozást is hasonló érdeklődés övezte néhány évvel később.

A szereplőválogatás az egész ország szeme előtt zajlott, folyamatosan követték a híradások az eseményeket, míg végül 1939-ben mozikba került a monumentális, kétrészes, színes filmalkotás.

Bár a forgatás nem zajlott épp egyszerűen, több rendezőváltás és a forgatókönyv folyamatos átírása miatt ráadásul el is húzódott, Scarlett O’Hara története ma is az egyik legemlékezetesebb filmalkotás a korszakból. Az 1861-ben kezdődő események észak és dél háborúját idézik fel, a rabszolgatartó ültetvényesek világát ismerhetjük meg, innen származik a főhősnő is, aki a háború beköszöntével kénytelen bizonyítani rátermettségét és küzdeni akarását szülőföldje, Tara és a szeretett férfi iránt. Külön érdekesség, hogy a film egyik jelenetében Atlanta városának égésekor korábbi filmes díszleteket gyújtottak fel a forgatáshoz, köztük egy a King Kong-ban is használt óriási kaput. Bár az utóbbi hetekben az amerikai zavargások miatt az HBO levette műsoráról a filmet, és történelmi kontextus bemutatása után teszi csak újra elérhetővé, hiszen a rabszolgatartók szeméből ismerhetjük meg az eseményeket, emlékezetes és korszakalkotó darabról van szó, amely korképet is ad egy régi, letűnt világról. Ez volt az első film, amelyért fekete színésznő Oscar-díjat kapott, a Mammy-t alakító Hattie McDaniel személyében.

Olvastad már?  Minden idők leggyűlöltebb filmes főgonoszai

 

Óz, a csodák csodája (1939)

Az amerikai musical, amely híressé tette a csupán 17 éves Judy Garlandot az Elfújta a szélhez hasonlóan úgynevezett technicolorban készült, amivel teljesen elnyűgözte a fekete-fehér filmekhez szokott közönséget.

A jól ismert történetben Dorothy-t egy forgószél Óz, a varázsló birodalmába repíti, ahol miközben a hazafelé vezető utat keresi, találkozik egy gyáva oroszlánnal, egy szívtelen bádogemberrel és egy madárijesztővel, aki észre vágyik.

Négyen együtt – és persze Totó kutya – útra kelnek a sárga köves úton, hogy eljussanak Ózhoz, aki segít nekik teljesíteni leghőbb kívánságukat.

A film csodás dalai és különleges látványvilága ma is elvarázsolják a nézőket.

 

Casablanca (1942)

A fekete-fehér filmdrámának szintén van magyar vonatkozása, a rendező ugyanis nem más volt, mint Michael Curtiz, vagyis Kertész Mihály, aki a filmért meg is kapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat 1944-ben.

A történet szerint Casablancában a második világháború idején sokan mennek segítségért Rick mulatójába, a férfi segít az Egyesült Államokba menekülőknek vízumhoz jutni, egy nap azonban egykori szerelme, Ilsa bukkan fel egy férfi társaságában és a mindig kiegyensúlyozott Rick lába alatt is megremeg a talaj.

A főbb szerepekben a kor sztárjait, Humphrey Bogartot és Ingrid Bergmant láthatjuk, akik mai napig lenyűgözőek a filmvásznon.

Olvastad már?  5 romantikus vígjáték, amin tényleg szívből nevettünk