Pénz és hivatás

Férfi vs. nő a munkában – avagy miért is különböztetnek meg minket?

Férfi vs. nő a munkában – avagy miért is különböztetnek meg minket?

Vannak tipikus női és tipikus férfiszakmák. Nincs is ezzel addig a ponti gond, míg a nemek fizikai adottságai alapján történik a munkahelyeken a munkaerő kiválasztása. Az is igaz, hogy a nőknek és a férfiaknak vannak egyéb olyan adottságaik, melyek alkalmasabbá, hatékonyabbá teszi őket egy-egy munkára… de mindig vannak kivételek.

Régen

Az első magyar női orvos Hugonnai Vilma volt, aki hiába szerezte meg külföldön diplomáját, itthon évekkel később lehetett csak orvos. Pécsi Eszter volt az első magyar mérnöknő, aki igen sikeresnek volt mondható.
Ezekben a szakmákban csak a tehetség, az akarat a mérvadó. A huszadik század közepe táján a nőket traktorosként is alkalmazták, ám hamar kiderült, hogy fizikailag alkalmatlanok voltak erre a munkára, mivel a traktor rázkódása lehetetlenné tette azt, hogy szüljenek.

Kép forrása: Hugonnai Vilma

Most

Manapság már minden szakmában lehetőség van arra, hogy nőként érvényesülni lehessen. Legalábbis elvben. Mégsem olyan egyszerű, mivel a tapasztalatok szerint vannak olyan szakmák, melyekre alkalmasabbak a nők, és vannak olyan szakmák, melyekre a férfiak rátermettebbek.
Egy férfiból sokkal inkább lesz vezető beosztású, mivel – úgymond – kreatívabbak, önállóbak. Ezzel szemben a nők precízebbek, terhelhetőbbek, így alkalmasabbak az adminisztrációs feladatok ellátására.

Férfias szakmák

Nem hallottam még női bányászról, és építkezéseken a kubikolás, téglahordás is férfimunka. Női futballedzőről sem nagyon hallottam még. Tűzoltók, mentősök között is elenyésző a nők száma.
A taxizás is inkább férfimunka – veszélyessége miatt, nem pedig amiatt, hogy a nők kevésbé tudnának vezetni. Ugyancsak kevés repülőgép pilótáról tudok. Kevés a női baleseti sebész, villanyszerelő, autószerelő.

Női szakmák

Nem hallottam még férfi szülésznőről – az viszont érdekes, hogy szülészorvos tekintetében több a férfi, mint nő. Kevés a férfi óvónő, illetve az alsó tagozatos tanítók között is kevés a férfi. A kozmetikus és masszőr szakma is nőkre jellemző.
A konyhai kézilány munkát is inkább nők végzik. A pszichológus szakmában is több a nő, mint a férfi.

Ki miben lehet sikeres?

Az íratlan társadalmi normák eddig többnyire visszafogták szakmaválasztásnál a „különcködő” nőket és férfiakat, ám mára ez kicsit változni látszik. A munkaerőpiac átalakul, több a munkanélküli, a nők pedig, számukat tekintve többen vannak, mint a férfiak.
Így ez lehetőség arra, hogy egy nő olyan szakmát tanuljon, űzzön, mely eddig jellemzően férfiszakma volt. Ilyen például az asztalos szakma, bár én még csak külföldi női asztalosról hallottam eddig.

Diszkrimináció, nem csak nemek szerint

Létezik, érezzük bőrünkön minden nap, bár kevésbé, mint eddig. Régebben és talán még most is nehezen lehet bádogos egy balkezes – mert a szerszámok szinte csak jobbkezesek számára készülnek. Egy gyengén látót nehezebben vesznek fel péktanulónak.
A klasszikus értelemben vett takarító is inkább nő, én cinikusan úgy mondanám, a férfiak azt hiszik, hogy a takarítás tehetsége csak a női génekbe van belevésve. Ugyanakkor azért van kevés óvóbácsi, mert tudat alatt azt szajkózza a kisördög, hogy a gyerekmolesztálás férficselekedet.
Amikor abba a helyzetbe kerülünk, hogy szakmát, hivatást kell választanunk, valójában csak pár dolog a fontos: szívvel-lélekkel tudjuk-e majd végezni, képesek leszünk-e minden nap arra, hogy olyan érdeklődéssel, alázattal, tökéletesedési vággyal tudjuk-e végezni munkánkat, ami folyamatos örömforrás lehet – kellene, hogy legyen – az életünkben.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást