Amikor a barátok kerültek fókuszba, és először törtek meg a hagyományok
Később, tinédzserként a karácsony háttérbe szorult, és sokkal inkább a téli szünet, a barátokkal töltött idő, illetve a szilveszter izgalma vette át a helyét. A karácsony mintha csak egy állomás lett volna az év végi, szabadsággal teli időszak felé.
Ez az érzés különösen felerősödött a szüleim válása után. Bár anyukám próbálta megteremteni a régi otthonosságot, ez már nem sikerülhetett úgy, mint régen. Akkor ezt csak hiányként és szomorúságként éltem meg, de utólag látom, mennyire fontos felismerést adott: semmi sem állandó. Bármi történhet, ami miatt egyszer csak rádöbbensz, hogy „egy karácsony már soha nem lesz olyan, mint korábban volt.”
Talán részben innen ered bennem a hála gyakorlásának igénye és megértése is: egyetlen együtt töltött nap sem természetes, vagy magától értetődő. Olvass még a témában
