Dániához hasonlóan Málta magas EPI számának köze van a magas színvonalú ivóvízhez, vízellátáshoz, vízkészletekhez és szennyvízkezeléshez, amelyek mindegyike tökéletes pontszámot kapott. Ez nagyrészt Málta azon erőfeszítéseinek köszönhető, hogy proaktívan felhasználják a víz minden egyes cseppjét, mert nem sok van belőle. Az országban tapasztalható alacsony csapadékmennyiség és magas hőmérséklet alacsony természetes vízmennyiséget és jelentős veszteségeket eredményez az evapotranszpiráció révén – nyilatkozta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.
Hogy mit jelent ez a lakosok számára? Először is, a vízárak magasak, ami ösztönzi a háztartási felhasználás csökkentését. Másodszor, a piac nagy szerepet játszik a vízfogyasztás ellenőrzésében.
Például az olyan WC-k, mosógépek és mosogatógépek beszerzése, amelyekben szükségtelenül nagy mennyiségű vizet használnak, egyre nehezebbé válik, ami miatt az emberek a környezetbarátabb alternatívákat választják. De más politikai intézkedések is vannak, amelyek segítenek Máltának zöldebbé válni: a 2030-as Nemzeti Energia- és Klímaterv, az éghajlat-változási törvény és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégia. Mindegyik fellépésre szólítja fel mind a polgárokat, mind a kormányt az éghajlatváltozás enyhítésére különféle erőfeszítések révén, például faültetéssel és az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé irányuló finanszírozási eszközök felhasználásával”.
