A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
4/5 Málta
Dániához hasonlóan Málta magas EPI számának köze van a magas színvonalú ivóvízhez, vízellátáshoz, vízkészletekhez és szennyvízkezeléshez, amelyek mindegyike tökéletes pontszámot kapott. Ez nagyrészt Málta azon erőfeszítéseinek köszönhető, hogy proaktívan felhasználják a víz minden egyes cseppjét, mert nem sok van belőle. Az országban tapasztalható alacsony csapadékmennyiség és magas hőmérséklet alacsony természetes vízmennyiséget és jelentős veszteségeket eredményez az evapotranszpiráció révén – nyilatkozta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.
Hogy mit jelent ez a lakosok számára? Először is, a vízárak magasak, ami ösztönzi a háztartási felhasználás csökkentését. Másodszor, a piac nagy szerepet játszik a vízfogyasztás ellenőrzésében.
Például az olyan WC-k, mosógépek és mosogatógépek beszerzése, amelyekben szükségtelenül nagy mennyiségű vizet használnak, egyre nehezebbé válik, ami miatt az emberek a környezetbarátabb alternatívákat választják. De más politikai intézkedések is vannak, amelyek segítenek Máltának zöldebbé válni: a 2030-as Nemzeti Energia- és Klímaterv, az éghajlat-változási törvény és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégia. Mindegyik fellépésre szólítja fel mind a polgárokat, mind a kormányt az éghajlatváltozás enyhítésére különféle erőfeszítések révén, például faültetéssel és az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé irányuló finanszírozási eszközök felhasználásával”.
5/5 Svédország
A svéd környezet-politikában az 1990-es évek eleje hozott fordulatot, amikor az olajról a távfűtésre tértek át. Most a svéd lakóépületek melegvíz- és hőmennyiségének több mint 80 százalékát táplálja ez a alternatív fűtési forma, amely jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Svédországban található Växjöt Európa legzöldebb városának is nevezik.
Itt nem csak központi fűtést használnak, de a tömegközlekedés is biogázra támaszkodik, amit gyakran élelmiszer-hulladékból állítanak elő. Svédország más területein passzív házakat használnak, amelyek az emberek testhőjéből, elektromos készülékekből és a napfényből nyerik az energiát a házak fűtésére. A stockholmi központi állomáson napi több mint 250 000 ingázó testhőjéből termelik a fűtést.
Västra Hamnen egy másik példa egy hihetetlenül környezetbarát svéd vidékre, amely teljesen szén-semleges és a megújuló energiára támaszkodik. A környék hulladékgazdálkodás szempontjából is példamutató. A háztartási hulladékot vákuummal egy központi földalatti tartályba szippantják, ahol az élelmiszer-hulladékot összegyűjtik. Augustenborg szintén egy ökológiai szempontból virágzó város. 2010-ben 10.000 épületnek volt itt zöld teteje, amely elnyelte az esővizet, csökkentve ezzel az áradások számát.
