Egy kiegyensúlyozott párkapcsolatban a felek sokkal boldogabbak és elégedettebbek az életükkel, mint egyedülállóként. Ugyanakkor ahhoz, hogy elérjük ezt a szintet, oda kell figyelnünk arra is, hogy kizárjuk az összes mérgező tényezőt, amivel lerombolhatjuk a közösen felépített világunkat. Mi az a két dolog, amire feltétlenül oda kell figyelnünk, ha boldog kapcsolatra vágyunk?
A szakítások kiindulópontja
Peter Pearson terapeuta rengeteg házaspárral foglalkozott már, és az évek során felismerte, hogy a kapcsolatok 60%-ánál a felek általában két hibát követnek el.
Noha természetesen egy szakításnak ezeket leszámítva több oka is lehet (megcsalás, elhidegülés, eltérő terveitek vannak, stb.), a kiindulópont gyakran ugyanazoknál a szokásoknál kezdődnek el.
Ő ezeket konfliktuskerülő- és irányításmániás dinamikának nevezte el, és állítja, ha ezeken tovább tudtok lendülni, a viszonyotok is sokkal boldogabbá válik.
Nézzük csak meg közelebbről, pontosan mit is takarnak ezek!
A konfliktuskerülő dinamika
Talán már az elnevezésből is sejted, de ez lényegében az a rossz szokás, amikor inkább elkerülitek a konfliktust, minthogy leülnétek, és megtárgyalnátok a helyzetet.
Valószínűleg ilyenkor úgy érzik az emberek, hogy jobb megoldás besöpörni a problémákat a szőnyeg alá, és úgy tenni, mintha az égvilágon semmi sem történt volna.
Általában ez a dinamika egy domináns és egy alázatosabb partner között alakul ki, utóbbi ugyanis engedékenyebbé válik, és igyekszik saját vágyait, gondolatait, álmait a másikhoz igazítani.
Csak azért, hogy a párjának jó legyen.
A gond, hogy ez idővel annyira elhatalmasodhat, hogy mindegy, mit mond a dominánsabb partner, a másik személy rögtön bólogat, és abba is belemegy, ami számára igazából negatív következményekkel járhat.
Amikor nincs mit mondani
Ez a szituáció egyébként nem jelenti azt, hogy a domináns fél teljesen irányítása alá vonja a másikat.
Inkább arról van szó, hogy az alárendeltebb ember személyisége elkezd átalakulni, minél több időt tölt a kapcsolatban.
Biztosan van neked is olyan ismerősöd, aki korábban független volt, és saját döntéseket hozott meg, de mióta megismerte a párját, szinte semmiről sincs saját véleménye.
Ő valószínűleg alázatosabb személyiség, és ilyen helyzetbe került. A kapcsolat szempontjából pedig azért is olyan káros ez, mert egyáltalán nincs őszinte kommunikáció a felek között.
Nem értik meg egymást, minden rossz érzést felhalmoznak magukban, mígnem azon kapják magukat, hogy egymás mellett ülnek reggel az asztalnál, de egyáltalán nincs mondanivalójuk.
Az irányításmániás dinamika
A válások másik gyakori okozójaként tartják számon ezt a dinamikát.
Ilyenkor a páros mindkét fele erősen domináns személyiség, akik egyaránt igyekszenek megszerezni az irányítást, és saját véleményüket, nézeteiket próbálják rákényszeríteni a másikra anélkül, hogy meghallgatnák egymást.
Míg az előző dimanikánál a felek nem mentek bele a konfliktusokba, addig itt szinte mindig csak a veszekedés van porondon.
Egymásra mutogatnak, és meggyanúsítják a párjukat apróságokkal, miközben a viták során saját gondolataikat hajtogatják, és kizárólag a másik hibáit emelik ki.
Mert megrögzötten hiszik, hogy velük semmi gond nincs, mindig a többiek tévedhetnek csak.
Nehezebb megoldást találni
Mivel mindketten nagyon makacsak, és kizárólag a saját véleményüket hiszik el, nehezebben tudják leküzdeni ezt a dinamikát.
Ugyanakkor muszáj megpróbálniuk, mert egyetlen kapcsolat sem tart ki örökké úgy, hogy a felek nem tisztelik egymás véleményét.
Meg kell tanulniuk időnként alkalmazkodni a másikhoz, és nyitottabbá kell válniuk, hogy észrevegyék, bizony ők is követnek el hibákat.
A veszekedéseket pedig érdemes objektívebb szempontból megközelíteni, és megpróbálkozni azzal, hogy a párjuk szemszögéből is megvizsgálják a dolgokat.
Minden csak akarás kérdése, ha valaki tényleg szeretné megmenteni a kapcsolatát!
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!