Hollandia keleti részén, mindössze 10 km-re a német határtól található Nijmegen, egy dinamikus és progresszív egyetemi város, amely méltatlanul ismeretlen a külföldiek körében. Az aprócska város zöld kezdeményezések száma Amszterdaméval vetekszik, előtérbe helyezve a fenntarthatóságot és az itt élők életminőségét. Nijmegen történelmi központja teljesen autómentes, ehelyett 60 kilométernyi kerékpáros "szupersztrádán" lehet itt közlekedni, a buszok zöld üzemanyaggal futnak, és több autómegosztásra ösztönző rendszert is kidolgoztak a városban.
Bár egyetlen város sem lehet 100%-ban fenntartható, Nijmegen Európa minden települése közül talén a legtöbbet teszi ezért. 2016-ban ég a szénerőműveit is lebontotta, és helyettük napelemparkokat, valamint két szélturbinát helyeztek üzembe, ezek most közel 400 otthont látnak el energiával.
Nijmegen 2018-ban elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet, de progresszívitásának gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza. A városban élő egyetemisták aktivizmusának régi hagyománya van, Nijmegen a holland ellenkultúra és tiltakozás központja volt az 1960-as évektől egészen a 80-as évek közepéig. 1963-ban itt alapította meg a Holland Nemzeti Diák Szakszervezeti Mozgalmat egy Ton Regtien nevű nijmegeni diák. Az 1970-es évekre más szocialista összejövetelek, például női csoportok és kommunák helyszíne lett. A fenntarthatóság szinte a kezdetektől fontos törekvése volt a diákoknak, és máig a város egyik legfontosabb értéke maradt.
Noha a fenntarthatóság mellett és a túlfogyasztás ellen szól minden Nijmegen városában, ez még nem jelenti, hogy az itt lakók ne élveznék az életet. Sőt! A városban olyan kiváló helyek találhatóak, mint a De Nieuwe Winkel, egy vegetáriánus fine dining étterem, amely két Michelin-csillaggal és egy Zöld Michelin-csillaggal rendelkezik. A 2011-ben megnyitott étterem séfje, Emile van der Staak és csapata többfogásos, húsmentes, kísérleti kóstolómenüket készít. Ezekhez az alapanyagokat az étteremtől 13 km-re fekvő Groesbeek nevű faluban található "élelmiszer-erdőből" szerzik be – fűszernövények, gyökerek, virágok, diófélék és növények érkeznek erről a hathektáros földterületről, ami egy közönséges erdőre hasonlít, sűrűn benőtt bokrokkal és fákkal.
De van egy fő különbség: minden ehető benne. „Ez az első ilyen jellegű "élelmiszer-erdő" Európában, és egyike vagyunk azon kevés éttermeknek a világon, amelyek így szerzik be az alapanyagokat" - mondta Van der Staak. „Az étlapokat az erdőben termesztett több mint 400 különböző ehető növényfaj köré tervezzük, mint például az őszibarack, a gesztenye, a dió, a pawpaw és a japán szilva”.
