Krőzus
Mindenki ismeri a mondást: nem vagyok Krőzus. Nos, ő egy lüdiai király volt, akinek legendás volt a gazdagsága. A világ első pénzei az ő idejéből származnak. A pénz értékét ő maga, a király garantálta, mely egyben állami garancia is volt.
Lüdiában kiszorított minden árupénzt a fizetés eszközei közül. A pénz sikertörténete innen indult. Először a görögök, a rómaiak között terjedt el, majd egész Európában a pénzt kezdték el használni, mint fizető eszközt.
Az első infláció
Az infláció az pénz értékének romlása, mely elsőként Néró császár birodalmában volt. Begyűjtötte az összes pénzérmét, és nagyobb érméket veretett ugyanabból az anyagból. A fennmaradó többlet ezüstből fedezte adósságait.
Az infláció egyik ,,gerjesztője” az volt, amikor a vert pénz helyett papírváltókat kezdtek fizetőeszközként használni. Mivel nem minden váltó mögött volt megfelelő mennyiségű nemesfém érték, ezek a papírok egy idő után elértéktelenedtek. Viszont megszületett a papírpénz.
A numizmatika
A numizmatika egy (segéd)tudomány, mely a pénztörténettel foglalkozik. A numizmatikusok olyan különös emberek, akik régi pénzt, értékpapírt, pénzhelyettesítőket gyűjtenek és rendszereznek.
Ennek a hobbinak a műveléséhez szükséges ismerni a régi feliratokat és címereket is. Mivel hatalmas a pénzanyag, így több részre oszlik ez a tevékenység. Vannak, akik csak papírpénzt, verdepénzt, szükségpénzt, értékpapírt, hamisítványt vagy hibás pénzt gyűjtenek.
Az egyik legrégebbi hobbi
Már az ókorban foglalkoztak az érmék gyűjtésével. A legelső ismert érmegyűjtő Augustus volt. Költséges hobbi volt ez, így elnevezték a királyok hobbijának. Gyűjtő volt többek között Petrarca és I. Miksa német-római császár is. 1836-ban megalakult a Numismatic Society of London, ami megindította az érdeklődést az érmegyűjtés iránt.
Számos közgyűjtemény létezik, például Londonban, Párizsban, Bécsben, ahol rendszerezve, katalógusokban teszik elérhetővé a gyűjtők számára a gyűjtemények darabjait.
Magyar pénz formulák
Hazánk 1100 éves pénztörténetében a következő érmék voltak jelen: dénár, obulus, tallér, garas, fillér, krajcár, korona, pengő és forint.
Ami érdekesség, hogy míg Nyugat-Európában 10-20 évente lecserélték a bankjegysorozatokat, addig Magyarországon 1948 óta változatlan volt a sorozat, ami azt mutatja, hogy a Forint évtizedeken keresztül stabil volt, ám a régi technológia, a 90-es években kialakult infláció szükségessé tette a forgalomban lévő bankjegyek és érmék lecserélését. Ekkor került a vízjelmező majd a fémszál a bankjegyekre.
A probléma ott kezdődik, hogy ki vagyunk szolgáltatva a pénznek, eszerint mérik nem csak a paradicsomot, hanem az emberi értékeket is. Egy olyan dologgal, mely mögött nem látjuk a fedezetet. Érdemes hát átgondolni, hogy mit és mikor vagyunk hajlandóak megtenni a pénzért.