Ezt a várost tartják az elfogadás és a nagylelkűség hazájának

Ezt a várost tartják az elfogadás és a nagylelkűség hazájának

Címlap / Kikapcsolódás / Utazás / Ezt a várost tartják az elfogadás és a nagylelkűség hazájának

A Földközi-tenger és az Arab-félsziget közötti kereskedelem és zarándoklatok kereszteződésében található As-Salt virágzó várossá nőtte ki magát a 19. század végén, az Oszmán Birodalom “modernizálását” célzó reformok időszakában.

A város történelmi központjában a 19. század végén és a 20. század elején mészkőépületek százai ragyogtak a napon, boltíves ajtónyílásokkal, faragott oszlopokkal és magas ablakokkal.

A sárga kőépületek fontosak, de nem ezek az okai annak, hogy az As-Salt olyan egyedi” – mondta Thaira Arabiyat, bolttulajdonos a BBC újságírójának, aki a helyi nőket hagyományos kézimunka-készítésre tanítja.

„A várost az itteni emberek, a kedvességük teszi olyan különlegessé” – mondta Arabiyat.

A BBC riportere egyébként arról is beszámol, hogy a város kanyargós utcáit és szűk sikátorait felfedezve többször is előfordult, hogy idegenek, bolttulajdonosok vagy dolgozók ebédre, reggelire, teára vagy kávéra invitálták. A vendégszeretet és a látogatók iránti nagylelkűség hagyományai mélyen gyökereznek As-Saltban.

As-Salt sokszínű történelme

A város évszázadokon át fontos állomás volt a Jeruzsálembe, Damaszkuszba, Bagdadba vagy Mekkába tartó kereskedők és zarándokok számára. A helyiek szívesen látják a látogatókat, étellel és szállással kínálják őket.

A 19. században As-Salt a régió közigazgatási központja lett, amely különböző vallási és kulturális hátterű kereskedőket vonzott. Sokan végül a domboldali városban telepedtek le, és virágzó negyedeket hoztak létre. Itt a helyi beduin törzsek keveredtek levantei kereskedőkkel és kézművesekkel.

„As-Salt találkozási hellyé vált kelet és nyugat, a sivatag és a városi központok között”

– mondta Ayman Abu Rumman, a helyi Balqa kormányzóság volt turisztikai igazgatója, hozzátéve, hogy a város sokszínűsége építészetében is tükröződik.

Az oszmán stílusok, az európai hatások és a helyi hagyományok keverékének legjobb példája a pazar Abu Jaber-ház, amely helyi mészkőből épült, olasz freskókkal díszített mennyezettel, szecessziós ólomüveg ablakokkal, díszes oszlopokkal és Szíriából származó kerámia csempével. A ház Abu Jaberé volt, egy gazdag kereskedő családé, aki a 19. század végén telepedett le As-Saltban. 2009-ben az épületet múzeummá alakították, amely az oszmán város történelmén és hagyományán vezeti át a látogatókat.

Amikor 1928-ban Ammant választották a Transzjordániai Emirátus fővárosává, As-Salt elvesztette regionális jelentőségét. Megkímélve Amman intenzív urbanizációjától, As-Saltnak sikerült megőriznie karakterét.

Egy hatalmas család

Rami Daher jordán építész szerint, aki a város jelölési dossziéját készítette a világörökségi listára, a város nemcsak a történelmi mészkőépületek miatt egyedülálló, hanem azért is, mert évszázadok óta megőrizte a vendégszeretet és a tolerancia hagyományait.

A város domborzata elősegítette a közösség és a közelség érzését. A szomszédok nagyon közel laknak egymáshoz, és sokféleképpen támogatják egymást” – mondja.

Az egymáshoz kapcsolódó lépcsőházak, közös udvarok és közterek hálózata ösztönözte a toleráns, több vallású társadalom kialakulását. Az épületek meghozták a közös térhez tartozás érzését. A legtöbb hagyományos épületben közös udvarok vagy teraszok találhatók, ahol a szomszédok együtt főzhetnek, ehetnek és ihatnak.

Az itt élők még mindig úgy élnek, mintha ugyanannak a családnak a tagjai lennének, nincs köztük elkülönülés” – tette hozzá Abu Rumman.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást