Az Élet
Tíz küzdelmes és számtalan sikertelen lombik után, 43 évesen végre kimondtuk a férjemmel, hogy nem lesz gyerekünk. Mindketten sírtunk, mert mindennél jobban vágytunk egy saját babára, de elfogadtuk a sorsunkat és úgy döntöttünk, hogy ketten fogunk boldogan élni. Kicsit megkönnyebbültem, de aznap éjjel mégis olyan mérhetetlen szomorúság fogott el, hogy azt hittem, megszakad a szívem. Sosem voltam vallásos, de akkor összetettem a kezem és könyörögtem egy babáért. Két hét múlva éreztem valamit, ezért csináltam egy tesztet, ami pozitív lett. Az orvosom azt mondta, ez képtelenség. A kislányom ma már 12 éves és magamban a mai napig úgy hívom: Isten ajándéka.
