A szabadban
Nekem az segített, hogy tudatosan elkezdtem több időt tölteni a szabadban. Rájöttem, hogy a zsúfolt, szmogos, zajos városi környezet az, ami miatt begubóztam és semmihez nem volt kedvem. Csatlakoztam egy túrázó-csoporthoz és feltöltött az, hogy hétvégenként elmentünk kirándulni. Az erdő és a hegymászás erőt adott a szürke hétköznapokhoz, ami nem meglepő, hiszen az ember a „természet gyermeke” és abnormális az, hogy betonkaptárakban tengetjük napjainkat egy székben ülve. A túrázó közösségben barátnőre is leltem, így elmondhatom, hogy az eddigi üres életem teljessé vált.
