Sokszor lehet olvasni arról, milyen mély hatással van egy gyermekre, ha a szülei elválnak, vagy ha úgynevezett “csonka-családban” nő fel. Sőt, a társadalom sokszor kevesebbnek tartja azt a felállást, amikor nem a klasszikus anya-apa-gyerekek háromszög van együtt. Pedig semmivel sem rosszabb vagy kevesebb az, ha valaki nem átlagos családmodellben nő fel. Sőt, saját tapasztalataim alapján árulom el, mit tanultam meg abból, hogy egyedülálló szülő nevelt fel
2/5 Különlegesebb kötődés
Egyáltalán nem azt mondom, hogy ha két szülő nevel fel valakit, különleges kötődés nem alakulhat ki. Erről szó sincs!
Azonban saját magamon tapasztaltam meg azt, hogy ha egyetlen szülő van jelen az életedben, az egészen más típusú kapcsolatot jelent. Ő az egyetlen, akihez fordulhattam gyerekként, ha problémával találtam szemben magam.
Ha ő azt mondta valamire, hogy “nem“, akkor az úgy is maradt, nem tudtam kijátszani egy másik szülőnél az ellenkezőjét, bármennyire is örültem volna ennek akkoriban.
És amikor neki volt rossz napja, hozzánk fordult, mert tudta, hogy meghallgatjuk, és ha valaki, akkor mi mindig ott vagyunk mellette. Ez pedig egyenes úton vezetett ahhoz, hogy közeli, mindennél erősebb kapcsolat jött létre közöttünk, titkoktól és hazugságoktól teljesen mentesen.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!