A polcokon általában többféle ásványvíz kínálja magát, de a legtöbben nem is ismerjük, hogy mi a különbség a sokféle termék között. Természetes ásványvíz, forrásvíz, gyógyvíz és szikvíz. Miben különböznek?
Csapvíz
A csapvíz általában felszíni vagy mély rétegből származó forrásvíz, amelyet szűrnek és tisztítanak, mielőtt a vezetékekbe és a háztartásokba kerül.
Forrásvíz
A forrásvizek a mélyen fekvő rétegekből származnak. Általában többféle ivóvíz-előírásnak kell megfelelniük és csak ezután kerül sor a helyi palackozásra.
Természetes ásványvíz
A természetes ásványvizek a természetes előfordulási körülmények közt is alkalmasak az emberi fogyasztásra. Előnyös hatással vannak az emberi szervezetre és egészségre, hiszenszámos fontos ásványianyagot és nyomelemet is tartalmaznak. Az ásványvizeket jellemzi a nagyrészt állandó hőmérséklet, valamint, hogy literenként legalább 1000 mg sót tartalmaznak, bár az ennél kevesebb sótartalommal rendelkező vizek is sokszor ásványvíz néven kerülnek fel a polcokra. Általában ezeket a kevés oldott anyagot tartalmazó vizeket választjuk a mindennapi fogyasztásra.
Gyógyvíz
A gyógyvizek általában az egészséges hatáson túl, bizonyítottan rendelkeznek valamiféle gyógyhatással is. Ezeket a vizeket többféleképpen is hasznosítjuk, hiszen nem csupán belsőleg alkalmazzuk őket a gyógyvíz elfogyasztásával, hanem külsőleg is fontos szolgálatot nyújtanak a gyógyfürdők képében. Fontos hogy ezek a fajta innivalók nem alkalmasak a mindennapi fogyasztásra, éppen ezért érdemes őket csak kúraszerűen fogyasztani.
Szódavíz
A szódavíz, vagy más néven szikvíz szénsavval telített. Tulajdonképpen hungarikumnak is tekinthető, mivel a magyar Jedlik Ányos fedezte fel. Fontos elemei a kálcium, magnézium, kálium és nátrium, valamint a klór, vas, cink, foszfor, fluor, jód és a szilícium is. A vizek ízét a bennük található nyomelemek mértéke és a szénsavtartalom határozza meg.
Mire figyeljünk?
Nátrium
Igyekezzünk olyan vizet választani, amely minél kevesebb nátriumot tartalmaz, mivel a túl sok só vérnyomás emelkedéshez vezethet, ezért érdemes 200mg/l alatti nátrium értékű vizet fogyasztanunk.
Emésztőrendszeri panaszok
Az emésztőrendszer panaszai esetén fontos, hogy a Na-, K-hidrogén-karbonátos ásványvizek rendkívüli jó hatással vannak a gyomorpanaszokra, a gyomorsav túltengésre és az epepanaszokra is. A jódos és a brómos vizek a pajzsmirigy jódhiányos állapotaiban, emésztőrendszer gyulladásos megbetegedéseiben, epe és hasnyálmirigy működés fokozására is alkalmasak.
A keserűsós gyógyvizek, szulfátion, Na-glaubersós és Mg-tartalmú vizek szintén jó hatással vannak a gyomor- és epepanaszokra. Hashajtó hatásuk igen jelentős, székrekedés megelőzésére is hasznosak lehetnek, azonban gyomorfekély, hányás és hasmenés esetén nem alkalmazhatóak.