A német Bert Hellinger, a családállítás elnevezésű módszer megalkotója pszichoterápiával foglalkozott. Több évtizedes munkája során arra a következtetésre jutott, hogy sorsunk elválaszthatatlanul összefügg családtagjaink sorsával.
A mára világszerte ismert technikát számos területen alkalmazzák, egyebek mellett a pszichoterápiában, a pszichoszomatikus orvoslásban, az életvezetési és nevelési tanácsadásban és a tágabb értelemben vett lelki gondozásban. Ebben a cikkben bemutatunk egy történetet, amelyben az unoka képtelen volt elengedni a nagypapáját és ez megbolygatta a morfogenetikus rendszert.
A családállításon a tagok közötti kapcsolatok dominálnak
Hellinger módszerét hazánkban is egyre többen alkalmazzák, de előtte komoly képzést kell teljesíteni és rengeteg gyakorlat kell ahhoz, hogy valaki ezzel a technikával dolgozhasson. A családállítás során ugyanis a családrendszer tudattalanja képződik le. Egy speciális energetikai mező tár fel olyan mintázatokat, amelyek megvannak a család rendszerében, akár olyan rokonok között is, akik személyesen nem ismerhették egymást.
Nagy Judit családállítással foglalkozó szakember szerint a cipelt terhek generációkon át öröklődhetnek és sok esetben tudattalanul irányíthatják az életünket. A tudattalan pedig úgy teszi a dolgát, hogy azt észre sem vesszük. A lélek minden esetben megoldásra törekszik és a családhoz kíván tartozni, ezért képes átvállalni nehéz sorsokat, traumákat a felmenőinktől.
Nincs két egyforma családállítás, minden élethelyzet más, még ha hasonló tőről eredeztethetők is. Nagy Judit család és rendszerállító elmesélt egy esetet, amely miatt segítséget kért tőle egy hölgy.
„Kliensem azzal a megkereséssel fordult hozzám – kezdte a történetet a szakember, hogy a családi házuk, számára kedvenc helyiségében, hónapokon át folyamatosan ismétlődő kopogást hallott.”
A férjével mindent alaposan átnéztek, szétszedtek kipakoltak, éppen csak a falakat nem bontották le. Mindezt eredménytelenül, ezért úgy döntöttek, segítségül hívják a láthatatlan mező erejét. Az állítás során érzések, történetek bukkantak a felszínre, családtagok nevei hangoztak el, köztük egy olyan valakié, akiről a családi legendárium keveset mesélt.
A fizikai kapcsolat és a családi kötelék
A családállítás egy pontján az apai nagypapára helyeződött a fókusz – emlékszik vissza Judit -, akit a hölgy személyesen nem ismert, mert még kiskorában elvesztette a család. Annyit tudott, hogy nehéz sorsot élt meg, emiatt a családja keveset mesélt róla. A lélekben a hasonló helyzetekben elindulhat egy kötődni és segíteni vágyás a felmenők felé. Szeretetből, odatartozásból megpróbálunk részt vállalni szeretteink nehézségeiből. Mi történik ilyenkor a fizikai mindennapokban? Megjelennek különféle események, „tünetek”, melyeket legtöbbször nem tudunk mire vélni.
Az említett hölgy és a nagypapa között erős kötődés alakult ki, amely a mezőben jól láthatóan megjelent: az unokát mély szeretet fűzte a számára ismeretlen felmenőjéhez és nem akarta elengedni, tudattalanul magához kötötte. Mivel a lélek mindig megoldásra és felszabadulásra törekszik, előbb vagy utóbb elkezdi jelezni, ha valami „elmozdulást” érez a rendszerben. Ez esetben fizikai szinten, kopogás formájában mutatta meg magát – mondja Nagy Judit.
Az állítás után helyreállt a rend
Az elhunyt nagypapának már nem az unokája mellett volt a helye, és az ő lelke is szabadulni vágyott. Az oldás eredményeként elkezdett megnyugodni a rendszer és mindenki a saját, őt megillető helyére került, aminek eredményeként beállt a családi lélekmezőben a nyugalom.
Másfél hét elteltével Judit azt a visszajelzést kapta a kliensétől, hogy teljesen megszűnt a kopogás. Mint mondta, minden egyes állítás a csoda erejével bír és mindegyik egyedi, különleges a maga nehézségeivel és szépségeivel egyaránt.