Kulturális és társadalmi hátterek
Történelmileg és kulturálisan számos hagyomány és rituálé tette elfogadottá a nem emberi lényekkel folytatott kommunikációt. Az emberek már évezredekkel ezelőtt is úgy gondolták, hogy a növények és állatok rendelkeznek valamiféle tudatossággal vagy lélekkel. Ez a gondolat számos kultúrában máig fennmaradt, hozzájárulva ahhoz a társadalmi attitűdhöz, hogy a tárgyakkal való kommunikáció nem csupán különc szokás, hanem a világ megértésének egy formája.
A pszichológusok antropomorfizmusnak nevezik ezt a jelenséget, amikor emberi tulajdonságokat tulajdonítunk élettelen tárgyaknak vagy állatoknak. Ez a jelenség segíti az embereket abban, hogy érzelmileg közelebb kerüljenek a világukhoz és jobban megértsek azt. *Nicholas Epley*, a Chicagói Egyetem egyik vezető pszichológusa szerint az antropomorfizmus csupán része annak, ahogyan az emberi agy a világot megérti és rendszerezi. Nem csupán érzelmi okokból következik be, hanem intellektuális erőforrást is jelent, amely segít bennünket döntések meghozatalában és a környezetünk kezelésében.