Keresd meg a sérült gyermekedet
A fent említett eset csak egy példa arról, hogy egy, a felnőttek számára semmiségnek tűnő tett, milyen lenyomatokat hagyhat a gyerekben, majd aztán tovább hordozva a felnőtt énben. Minden reakciódban, emberi kapcsolatodban ott van veled ez a sérült részed és csak arra vár, hogy meggyógyítsd.
Tegyük fel, hogy megtaláltad az elakadásod kiindulási pontját, ahonnan mostani problémáid erednek, megengedted magadnak, hogy a gyermeki éned érzései újra felszínre kerüljenek. Az is elképzelhető, hogy ilyenkor egy kis időre csak a magányt kívánod, de legalábbis nem szeretnél kapcsolatba kerülni azokkal, akik a sérülésedet okozták.
Nincs is ezzel baj, viszont miután kellőképp meggyászoltad a történteket, bármennyire is nehéz, bocsáss meg nekik. Ez azért szükségszerű része a folyamatnak, mert amíg csak a haragodat táplálod, addig saját magadat is bünteted, még, ha ennek nem is vagy tudatában. Olvass még a témában
