(A profilképemen ugyanis Hópihe mellett pózoltam, és bevallom, szimpatikus volt, hogy a négyesszámú versenyzőnek van kutyája. Elvégre aki az állatokat szereti…)
Az igazat megvallva egész jól szórakoztam az online randivilágban, különösen azután, hogy megírtam a barátnőmnek, Kittinek, épp mit csinálok, és ő is követte a példámat. Ezek után sorra másolta be nekem a vicces beszélgetéseit, neki ugyanis balszerencséjére kicsivel több jutott a kettes számú sráctípusból. A negyedik pasival viszont meglepően jól elbeszélgettem.
Dávidnak hívják, 27 éves, imád kirándulni, és csak azért regisztrált az oldalra, mert a haverjai már régóta mondogatták neki, hogy adjon egy esélyt a dolognak. Persze másfél óra beszélgetés miatt még nem képzeltem el, hogy találkozunk, egymásba szeretünk, és mi is egy pozitív példa leszünk az online ismerkedésre. Az azért megfordult a fejemben, hogy egy személyes beszélgetés jó ötlet lenne – még ha ezt nem is írtam le neki. Olvass még a témában
40 éves koromig vagyok hajlandó vállalni a fogamzásgátlás terhét – utána a páromon sor
Van a férfiaknak egy tulajdonságuk, mely minden mást megelőz a nőknél választás során
Biztonság kontra unalom: válás után, mi hiányzik a házasságból és mi nem?
Az érzelmi félrelépésnek egészen más okai vannak, mint a fizikálisnak
Oké, lehet, hogy a netes ismerkedés sosem lesz olyan romantikus, mint egy filmbeli „egymásra-nézünk-és-szerelem-első-látásra” sztori, de miért lenne ez akkora baj? A mobiltelefonok által amúgy is egész nap fent vagyunk a neten, miért ne használhatnánk ezt az időt ismerkedésre is? Szeretem azt hinni, hogy a sors úgyis összehozza azokat a lelkeket, akik egymásnak lettek teremtve, de ahogy körülöttünk minden, úgy talán a módszerek is változnak. És ugyan miért mulasztanánk el a Nagy Ő-t csak azért, mert ragaszkodunk a személyes találkozás varázsához? A szikra akkor is ott lesz, ha előtte beszéltetek már a neten; legrosszabb esetben pedig jó lesz tapasztalatszerzésnek – vagy egy nagyon vicces randi sztorinak!
