3. A krimó
Gyerekkorom nagy részét kocsmákban töltöttem, nekem teljesen természetes volt, hogy ott írom a házi feladatot valamelyik sarokban, miközben üvölt a zene, mindenki ordít, anyám pedig a barátaival nevetgél és táncol. Nos, anyám kőkemény alkoholista volt, akit nem zavart, hogy gyereke van, simán elvitt magával, amikor piálni ment. Szerencse, hogy semmi rossz emlékem nincs arról, hogy valamelyik részeg bunkó lett volna velem, mindenki kedves volt.
4. A nyomás
Amikor kiskoromban vécére mentem és „nagydolgom” volt, anyám mindig bejött és „megnyomta a fejem”, hogy könnyebben menjen. Középiskolás koromban megemlítette az egyik osztálytársam, hogy szorulása van, én pedig felajánlottam neki, hogy megnyomom a fejét. Akkor derült ki – a többiek döbbenete alapján – hogy ezt nem csinálja minden szülő.
Kétszer meg is tréfáltak a haverok azzal, hogy megnyomták a fejem és ilyenkor összecsináltam magam. (Nekem nem volt vicces.) Végül megkérdeztem anyát erről és azt mondta, én kértem őt, hogy csinálja ezt. Már majdnem felnőtt voltam, mire kiderült, hogy ezt az egészet én találtam ki magamnak. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
