Az a generáció vagyunk, aki már az állandó változás tapasztalatába született bele, tudjuk, hogy semmi nem állandó, és a most legmodernebbnek számító csúcstechnika öt év múlva nevetségesen egyszerű lesz. Így az sem meglepő, hogy ami nekünk zsigeri gyerekkori élmény, az a pár évvel fiatalabbaknak teljesen ismeretlen terep.
2/4 Mentés, másképp
Nem is olyan régen történt, hogy a fél generációval fiatalabb unokahúgomnak azt magyaráztam, hogy vannak idegen eredetű szavak, amelyek beépülnek a magyar nyelvbe, és az írásmódjuk is ehhez hasonul – a nejlont például én már biztosan nem írnám nylon-nak, de egy pár évvel korábban ez még nem volt olyan egyértelmű.
Azt is mondtam neki, hogy a „beépülésnek” van átmeneti szakasza, amikor van, aki már magyarosan, van, aki még az eredeti formában írja le az adott szót, ilyen például a kapucsínó vagy cappucino, meg a fájl. Ekkor elkerekedtek a szemei, és megkérdezte, hogy miért, a fájlt hogy másképpen lehetne írni?
Bizony, ő ekkor jött rá, hogy a fájl és az angol file egy és ugyanaz, csak éppen neki soha nem tűnt fel, mert nem érezte idegen szónak a fájlt. Nem kellett később, „mesterségesen” megtanulnia, digitális bennszülöttként neki ez egy teljesen magától értetődő magyar szó volt.
Láttátok volna az arcát, amikor azt is elmagyaráztam neki, hogy mit is ábrázol a mentés ikon valójában… És hogy a fájl (vagy file) a kor adathordozóinak királya volt…
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!